A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

• 66 • Helyzetjelentés Tolna vármegyéből a rend fenntartásáról,a nemzetőrség szervezéséről Szekszárd, 1848. március 30. Méljen tisztelt miniszteri-bizottmány! E f[olyó] hó 27-én 1. sz. alatt hozzám intézett körlevele következtében hivatalossan jelentem: l

ür Hogy Tolna Megyében a csend és rend e mai napig fentartatott. 2

ür hogy a rend s közbátorságfentartására az itt helyben létező s elnökletem mellett szüntelen működő középponti választmány igazgatása alatt álló alválasztmányok ügyelnek fel - melyek a megye négy járásában - jelesen Szekszárdon, Pakson-GyönkönBonyhádon, és Tamásiban tartják naponként üléseiket. 3

or A Nemzeti Orsereg népesb helyeken, s nevezetesen ott hol választmányok léteznek, fognak alakulni: a) Szekszárdon a 10. évek ólta felsőb engedelem mellett fenállott Lövész testület e folyó hó 25-én Nemzeti Őrsereggé alakult által, s ezzel együtt az eddig feljeleltek száma 500-ra megyén. b) Bonyhádon a tegnap vitt hivatalos tudósítás szerint 269. jeleitette bé magát, s két század alakulván, tisztjeit meg is választotta. 4

er A középponti Választmány mai ülésének megbízása után hivatalossan kérem a tisztelt Miniszteri bizotmányt, hogy miután Tolna Megyében a Nemzeti Órsereg mintegy 6000. tagot számlaland, s a fenérintett Szekszárdi volt lövész testületen kívül más felfegyverzett erő nem találtatnék - a szükséges fegyverek megszerzése, s annak idejében helyre szállítására nézve intézkedni méltóztassék. Végre 5

ör Aggodalommal jelentvén a középponti Választmánynál tagokkép jelenlévő kereskedők, mikép a bécsi bankjegyek iránt hatóságilag közrebocsájtott felvilágosítások dacára a közönség bizalma helyre nem állott, s így a megyebéli kereskedés pangásba jöhetne — figyelmeztetni kívántam a tisztelt bizottmányt, hogy későbbi jelentésemből feltűnhető szükség esetében nagyob mennyiségű ezüst pénzt a megcsökkent hitel s bizalom helyre álíttása tekintetéből a Szegzárdi Alapítványos Uradalom tárába átszálítatni célszerű, sőt mellőzhetlen lenne. Hazafiúi bizodalommal s mély tisztelettel a Miniszteri bizottmány Szekszárd, Mártz 30-án 1848. Augusz Antal s. k.

1 első alispán TMÖLIV. 1. 1/b. Tolna Vármegye nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok, 390/1/1848. Fogalmazvány. (Az eredeti helyesírással és központozással közölve.) Augusz Antal első alispán rendszeresen írt helyzet- és hangulatjelentéseket a megyéről, melyeket vagy a miniszterelnök úrnak, vagy a miniszteri bizottmánynak címzett. 1 Augusz Antal (1807-1878) jogot végzett, igen tehetséges közéleti férfi, aki megyei pályafutását tiszteletbeli aljegyzőként kezdte, 1845-től a megye első alispánja; ezt a hivatalát a szabadságharc ideje alatt is megtartotta 1849 február 9-ig. Az első osztrák megszállás alatt (1849. február 14.-1849. május 6-ig) végleg a Habsburgok oldalára állt. Szolgálatainak fejében a szabadságharc bukását követően Tolna, Somogy, Baranya megyék kerületi főispánja volt. 1851-től rövid ideig Pest vármegye kerületi főispánja is, majd a Helytartótanács alelnöki tisztét látta el. 1853-ban osztrák bárói rangot kapott.