A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
Egy hős 3 nemzet - a nép jog szentségének letiprásával, az erősebb önkényének alapján haszonvágy s hálátlanság által szétdarabolva - az 1772 év óta kényszerítve tűrt járom alatt az igazságtól követeié vissza életét, elébbi nagyságát. E nemzet a szomszéd Lengyel. A polgáriasodás baráti érzelme nyilatkozik mindenütt a históriai bűn ezen szerencsétlen áldozata mellett. A polgáriasodás e szavát legközelebb a porosz király is felfogta 4 s Posen Nagyhercegséget szabaddá tette. De a mi másott rokonszenv az nálunk politikai szükség - melyet Magyarország hongyűlése jól meg értett már akkor midőn évekkel ezelőtt a lengyel szabadságnak viszszaállítását, s az orosz hatalomnak ezáltal ellensúlyozását ismételve és eréllyel szorgalmazta. A nemzetek szabadságával a nemzetek erkölcsisége is biztosabb alapon nyugszik, amit tehát a bilincsek közt volt Magyarország egy szívvel-lélekkel óhajtott, azt a szabad Magyarországnak elhallgattatni nem lehet. Es ezértMinthogy a választmány eljöttnek hiszi az időt, hogy 5 a magyar szabad nemzethez illőleg vesse 6 önsúlyát Európa politikai mérlegébe - mellőzve mind azon fontos indokokat mik e részben felhozhatok volnának, s utalva egyedül az éjszaki hatalom aggodalmas növekedésére - Elnök Miniszter úrnak és Pest v[árme]gye követeinek figyelmét felhívni elhatározza, miszerint Lengyelországnak a szétdarabolás előtti egész terjedelemben 7 vissza állítása törvényhozásilag mondassék ki, és diplomácia útján, úgy mint a nemzeti érdekből kifolyó forró óhajtás - kitelhető nyomatékkal követeltessék. Meggyőződése ez a választmánynak, de bizonyos benne, hogy e meggyőződés visszhangja az egész hon rokonszenvének, komoly akaratának. A nemzet őrségrőli ferde fogalmaknak megszüntetése tekintetéből következő hirdetmény rendeltetett nyomtatványok útján megyeszerte közrebocsátatni: A jelen országgyűlés a vagyonbátorságot, a közcsend és belbéke biztosítását az ország polgárainak őrködésére bízta. E célból alkotott a nemzeti őrségről szóló törvénycikkely. Nem tétetik különbség abban a nemes és nem nemes közt; mindenkinek érdekében áll a személy és vagyonbátorságot fenntartani, mindenkinek kötelessége tehát arra nézve közremunkálni. De lényegesen különbözik a nemzetőrségi szolgálat a katonáskodástól. A katona elvonatik lakától. A nemzetőr a tűzhelyénél marad. A katona egész idejét állásának és hivatásának áldozza fel. A nemzetőr házi rendes foglalkozását teljesítheti, élelmét háborítás nélkül keresheti. A katonák külső ellenség elébe szállani kötelesek. A nemzetőrök a belső ellenségek a közrend s csend háborítói ellen védelmezik közösen vagyonukat és életüket. A választmány szükségesnek látta mindezeket hirdetmény útján közzétenni, hogy a népnek az előtte míg eddigelé ismeretlen nemzetőrségi intézet iránt helyes fogalma legyen. Az élet, a mindennapi gyakorlat kezeskednek a nemzeti őrsereg alakításának célszerű és üdvös voltáról. A választmány teljesen meg van győződve hogy a nép megértve s felfogva a nemzetőrségnek célját és hivatását, örömest fog járulni ahhoz, mitől talán fogalomhiányból idegenkedik. PML IV 101. Pest-Pilis-Solt vármegye Közbátorságra Ügyelő Választmányának iratai 1848. 29-32. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. 1 így, Petőfi 27 Utólagos betoldás az eredetiben
