A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

lángoló ország-rendéihez. Fogadják polgártársaik bizodalmas hajlamait magasztos részvétükkel, óhajtásaink létesítésével oly nap fog Hunnia egén támadni, melynek ragyogása Kárpáttól le Adriáig átjárja a szíveket, melynek éltető melegétől kivirágozik közszabadságunk s boldogságunk nemzeti nagy fája, s a gyümölcsből, mely e fáról hull, égbe emelő kéjt szí minden magyar! Mely fának minden ágain édes gyönyörre olvasztva zeng a magyar nép dicsőségének elnémíthatlan csattogánya, és valamint polgártársaik szívébe, úgy Magyarország történetkönyvébe örök betűkkel lesz vésve nevök, emiékök, áldásuk és dicsőségök! Ezek után magunkat, s óhajtásainkat hatályos pártfogásukba legmélyebb tisztelettel ajánljuk. Magyarország egybegyűlt rendéinek Nagykanizsán március 20. 1848. 600 aláírással leghívebb és legkisebb szolgái: Nagykanizsa város népe nevében Albanich Flórián városbíró Babochay János népszószóló Tóth Lajos főjegyző ZML Zalaegerszeg város régi levéltára 502. Nyomtatványok. Közli Nóvák Mihály: Zalavármegye az 184849. évi szabadságharczban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 13-16. (Kiemelés az eredetiben.) A pesti forradalom hírére Zala megyében a polgárosodó iparos és kereskedőváros, Nagykanizsa lakossága reagált legélénkebben. Március 19-én népgyűlésen ismertették a forradalmi vívmányokat, majd a feketesárga lobogókat nemzetiszínű zászlókkal, a császári sasos címereket pedig a magyar címerrel cserélték fel a középületeken. Este fogalmazták a város vezetői a fenti kiáltványt, majd másnap ismét népgyűlést tartottak, és a kiáltványt mintegy 600 kanizsai polgár írta alá. A város a varasdi nyomdában nyomtatta ki a forradalom eredményeit üdvözlő, és további reformokat igénylő felhívást, majd megküldték az ország számos megyéjének és városának. (Minderről bővebben lásd: Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-1849. évi szabadságharczban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 12.) 1 Lásd a b) alatti felhívást. 2 Nagykanizsa lakossága 1848/1849-ben Kiskanizsával együtt sem haladta meg a 11000 főt. 3 Albanich Flórián pékmester, Babochay János és Tóth Lajos pedig ügyvéd volt. 4 Utalás az 1848. március 20-i kanizsai népgyűlésre, ahol a város lakossága elfogadta e felhívást. 5 Azaz a pozsonyi országgyűlésbe, amely a reformkövetelések törvénybe-iktatásán fáradozott. 6 Az úgynevezett kisebb királyi haszonvételekről van szó, amelyek a földesurak számára jelentettek jövedelmet, így pl. a kocsmáitatás, a malom- és mészárszék jogosítványa. 7 A plébániákon szolgálatot teljesítő alsópapság. 8 Az állami monopóliumként kezelt szerencsejátékok. • 48 • A márciusi pesti események híreinek fogadtatása Szentesen Szentes, 1848. március 21. Népgyűlés 1000. A beállott esőzés dacára is igen nagy számmal egybegyűlt népnek főbíró Boros Sámuel

1 úr értésére adta, miképpen a Tanács felhívatva érzette magát, hogy a Közönséget az országos és jelesen Pesten történt eseményekről tudósítsa, nehogy az ott történtekről némelyek által balul értesíttessenek. Melynek folytában tudatja a Közönséggel, hogy Pest városa Közönsége majdan felolvasandó 12 pontokat kérelmezés útján az Országgyűlésre felterjesztette, melyeknek nagy része már teljesítésbe is ment ugyan, de mindaddig mégis míglen azok a törvényhozás útján, mint már alakult törvények