A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

közhírré nem tétetnek, kötelességünk a rendes és békés állásban lennünk és maradnunk. Annyival inkább, mivel hála a jó Királyunknak és ország nagyjainknak, a Nemzet kívánatait teljesedésbe való vitelét biztosan hiszi. - Mely lelkes előterjesztés folytában Szentes Város Közönsége főbíráját követve, szeretett Királyát harsány és hosszas felkiáltásokkal éltette. Felolvastatván pedig a Magyar Nemzetnek e következő kívánatai. Mit kíván a Magyar Nemzet - Legyen Béke, Szabadság és Egyetértés! 1- ször Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlésével. 2- szor Felelős Minisztériumot Buda Pesten. 3- szor Évenkénti Országgyűlést Pesten. 4- szer Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5- ször Nemzeti Orsereg. 6- szor Közös teherviselés. 7- szer Úrbéri viszonyok megszűntetése. 8- szor Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9- szer Nemzeti Bank. 10- szer A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11 -szer A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12-szer Unió Erdéllyel. Főbíró Boros Sámuel úr pontonként felvéve a Közönségnek megmagyarázta, mely magyarázat után főbíró úrnak azon felszólítására: Óhajtja-e ezeket, és magáévá teszi-e az egybegyűlt Közönség? - hosszas és általános felkiáltással a Nép azon választ adta: Óhajtjuk, kívánjuk, magunkévá tesszük és elfogadjuk! Melynek folytában főbíró úr annak előrebocsátásával, hogy ezek még most kívánatok lévén, addig a törvényes és addigi gyakorlatokat fenntartanunk, és békés állásban azok testülését bevárnunk kelletik, de addig is ezen óhajtásunkat és elfogadásunkat a maga helyein nyílvánítandjuk - süvegét levévén - Éljen a Király! Éljen a Szabadság! Éljen az Egyenlőség! Szavaira - hosszas és szűnni nem akaró felkiáltásokkal: Éljen a Király! Éljen a Szabadság! Éljen az Egyenlőség! Testvériség! Éljen azúrbér viszonyok megszűntetése! válaszolt a Nép. CSML (SZL) V. A 102. a/23, k. Szentes Város Tanácsának iratai - Tanácsi és népgyűlési jegyzőkönyvek 1000/1848. március 21. (287-289. lap) Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. A népgyűlés lefolyására 1. Barta László 1994. Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXI. Szerk.: Blazovich László. Szeged. 26-27. 1 Boros Sámuel (1787-1866) Szentes város szabadságharc alatti polgármestere, később országgyűlési képviselője. Világos után két évig bujkált, 1851-ben önként jelentkezett a haditörvényszék előtt, amely felségárulás miatt teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélte. A császár az ítéletet négyévi várfogságraváltoztatta, amit Josefstadtban le is töltött. (Barta László-Labádi Lajos 1986. Boros Sámuel. Szentes)