Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)

Doma és rokonai közötti pert az óbudai királyi udvarban folytatták le, minden va­lószínűség szerint húsvétkor az udvarbíró előtt. A 13. század közepéig az országnak nem volt egyetlen központja. Mindenütt voltak királyi birtokok, s azokat az uralkodó és udva­ra sorba meglátogatta. Jelesebb alkalmakra ott volt Székesfehérvár vagy az ősi egyházi központ: Esztergom. A királyi udvar azonban fokozatosan megtalálta a helyét az ország szívében. Az ország közepének számító Buda kezd az ország kormányzásának a központ­ja lenni, itt tölti a király a nagyböjtöt, itt ítélkeznek a nevében. Budából utóbb Óbuda lesz, amikor a Várhegyet benépesítik a polgárok és az udvar. — Az oklevelet hártyára írták, megpecsételésének nincs nyoma. Megerősítésének más módját választották: a két példányban kiállított oklevél azonos tartalmának szavatolására a példányokat egyetlen hártyára egymás alá másolták, s az ABC betűivel választották el, majd e betűk közepén kettévágva osztották ki a példányokat, amelyek hiteléről első pillantásra képet alkotha­tott bárki, aki a példányokat összeillesztette. Az így elkészült oklevél neve: chirogra­phum. — A Veszprémi Káptalan Magánlevéltárában őrzik. Forrás: Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) „fővárossá" alakulásának kezdetei. Ta­nulmányok Budapest múltjából, 18 (1971) pp. 24-25. Érszegi Géza fordítása. 1 Feltehetően az udvarispán, a későbbi országbíró. 2 Hitbér (dos) az a vagyon, amit a férj leköt a házasságkötéskor a felesége számára, hogy özvegysége esetén megfelelő ellátása legyen. 3 Rátót, Gyulafirátót (Veszprém m.). 4 Paloznak (Veszprém m.). 5 Április 24. 6 II. András többnyire a későbbi Óbudán töltötte a nagyböjtöt, valószínűleg a szerző­déskötésre is ekkor került sor. 7 Bors fia Miklós ispán (1211-1213). 8 Smaragd szolnoki ispán (1205-1206). 9 Sándor somogyi ispán (1209-1213). 10 Záh temesi ispán [1213]. 11 A veszprémi káptalan, mint hiteleshely előtt. 12 Az oklevelet keltezés nélkül állították ki; valószínű kelte a benne szereplő ispánok hivatali ideje alapján: 1213. február 17. és április 13. között. 31. 1214 Tamás udvari kancellárral Bulgáriába ment követségbe, hogy elhozza Borii leányát fiunk, Béla király jegyesét... Az egy és oszthatatlan Szentháromság nevében! András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Rá­ma, Szerbia, Galícia és Lodoméria királya. Mindörökké! Mivel a királyi felséget ékesítő minden erények közül mint legfontosabb az első helyen áll a bőkezűség, ezért királyi kötelesség jóindulattal mások fölé

Next

/
Oldalképek
Tartalom