Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)
birtokoljam, halálom után — ha nejem, Edlelmes túlélne — ő is hasonlóképpen birtokolja, de Szent Márton, az apát és a monostor szerzetesei oltalma alatt. E fogadalmamat és felajánlásomat a király és az összes jelenlévő főember helyeselte, és hogy örökre érvényes legyen, a király parancsára Pál prépost 3 és annak királyi jegyzője 4 a jelen oklevéllel és királyi pecséttel megerősítette. Amikor a király ezeket megparancsolta, egy vasárnapon Ssene ispán 5 házában egy tölgyfa alatt ült 6 , és ezek az ispánok voltak vele: Dénes bácsi ispán 7 , Gallus erdélyi fehérvári ispán 8 , Tamás kolozsi ispán 9 , Szemere semptei ispán 10 , Pongrác temesi ispán 11 , Ant újvári ispán 12 , Ssubanus esztergomi ispán 13 , Sámson fia Tamás ispán 14 , Kornél győri ispán 15 , Záh fia Tamás 16 és a király sok más, közelebbi és távoli tisztségviselői, akiket teljes számban név szerint elősorolni és leírni hosszú lenne. Kaba ispán minden vagyonát a pannonhalmi Szent Márton monostorra hagyja fenntartva magának és feleségének a haszonélvezetet. A keresztény ember készült a halálra, ennek látható jele: a végrendelet. Ennek híján még az is felmerült: nem hívő ember módjára halt meg. Hitetlent azonban nem lehetett megszentelt földbe temetni. Főesperes vizsgálta, vajon a hirtelen, végakaratának nyilvánítása nélkül meghalt hittel készült-e a halálra. A vizsgálatnak ára volt. Noha pápák és királyok tiltották, ez a szokás még Mátyás király korában is élt. — Az oklevelet hártyára írták, függőpecséttel erősítették meg, erre utaló vörös zsinórjáról láthatóan. A Bencés Főapátsági Levéltárban, Pannonhalmán őrzik. Forrás: III. Béla emlékezete. Szert Kristó Gyula és Makk Ferenc. Bp., 1981. p. 85. 1 Farkas nádor (1177 körül-1183). 2 Pannonhalma (Győr-Moson-Sopron m.). 3 Praepositus a káptalan feje. 4 Jegyző, a hivatalos írás intézője, megszövegezője. 5 Ssene, Zsenye ispán háza valószínűleg azonos a később Zsenyepalotájával Esztergomban. 6 Az oklevél ezen megjegyzése azt igazolja, hogy még nincs állandó királyi udvari iroda, amely az ügyeket meghatározott rendben és formák között intézné. 7 Dénes bácsi ispán (1173-1186). 8 Gál erdélyi fehérvári ispán (1180 körül). 9 Tamás kolozsi ispán (1177 körül). 10 Szemere semptei ispán (1177 körül). 11 Pongrác temesi ispán (1177 körül). 12 Ant(al) abaújvári ispán (1177 körül). 13 Ssubanus, Szubán esztergomi ispán (1177 körül). 14 Sámson fia Tamás ispán (1177 körül). 15 Kornél győri ispán (1177 körül-1192). 16 Záh fia Tamás ispán (1177 körül).
