Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„KÉT SASNAK KÖRME KÖZT” (Turbuly Éva)
adóslevele tanúsítja. Ha azonban a gyerekek idő előtt halnának meg, úgy ez a hagyaték szüleiket illesse meg. Kilencedszer hagyományozok Jacob Sobitsch úr háziasszonyának és az ő gyermekeinek jószomszédi emlékezetül tizenkét birodalmi tallért. Tizedszer juttassanak és ajándékozzák meg két komaasszonyomat, Maria Magdaléna Hoffmayrint, aki jelenleg Zacharias Treusel úr szolgálatában áll és az ő testvérét egy-egy dukáttal. Ami az itt felsorolt hagyatékból és ügyletekből megmaradna, legyen az készpénzben, ezüstben (ötvösmunkában), írásba foglalt és íratlan adósságokban, más ingóságban, akárhogy is nevezik őket, sehol és semmit sem kizárva belőle, mindezt ajándékozom, hagyományozom és rendelem hű és jóindulatú szívvel valamennyi jótettért, fáradozásért és támogatásért a nemes, tiszteletre méltó és tisztelt Erhard Adam Reschen úrnak, helybeli polgárnak és ügyvédnek, valamint az ő örököseinek, egészen saját tulajdonába, ekképpen és ilyenformán, hogy halálom bekövetkeztével ebbe a vagyonomba, bírósági beavatkozás, zárlat és leltár nélkül mint saját birtokába lépjen és azt átvegye; ezennel meghagyom őt jog szerint igaz általános örökösömként és ezen utolsó akaratom végrehajtójaként, kijelölöm és megnevezem őt még egyszer a jog legjobb módján: ugyanakkor kötelessége elhalt testemet keresztény halotti beszéddel, mindhárom evangélikus iskola és mások kellő ceremóniájával, keresztényien és tisztességgel a földnek átadni. Ahogy ezt ő többszöri szóbeli kérésemre kétségkívül az ígéretéhez híven buzgón teljesíteni fogja, jobban előkészítve mindent, mint ahogy én azt előírhatnám neki. Végezetül hagyományozok az én testamentárius uraimnak, fáradozásukért mindegyiküknek, négy birodalmi tallért. Akarom ekképp ezt a végrendeletemet és végül utolsó akaratomat lezárni, és a helybeli tiszteletreméltó tanácsot, mint az én kedves elöljáróságomat az Isten szerelmére alázatosan kérem, kegyeskedjenek mindezek felett erős kézzel őrködni, az én megnevezett örököseimet mindezekben oltalmazni és senkinek, bárki lenne is az, a legcsekélyebbet is ennek ellenére elvenni, ellene áskálódni és vitathatóvá tenni ne hagyják, se el ne tűrjék, meghagyom továbbá, hogy a szabályos végrendelet ünnepélyessége nélkül [ezen rendelkezések] nem érvényesek. Ezennel minden hiányt kielégítve, elrendelem, hogy ez [a végrendelet] nem kevesebbként, mint egy codicillus 5 vagy más ügylet és Donatio mortis causae 6 érvényesüljön. Ezen okmány valódiságának bizonyítására és kellő megerősítésére utolsó akaratomat írásban lefektettettem és megfogalmaztattattam, hivatalhoz illő szorgalommal folyamodtam és kértem a tiszteletreméltó Lang Mátyás urat, ez idő szerint az itteni evangélikus lelkipásztort az én tiszteletreméltó kedves gyóntató atyámat; mint ahogy a nemes, erős és bölcs urakat, Zacharias Treusel urat és Johann Andreas Preinning urat, mindketten az itteni belső tanács tagjai, hogy hozzám az én szállásomra elfáradjanak, és ezt az írást mint az én utolsó akaratomat és végrendeletemet az én kezemből személyesen elfogadták, kívülről az ő szokásos pecsétjükkel lezárták és hasonló módon kívülről a saját kézírásukkal megerősítették.
