Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„MÉLYSÉGBŐL HOZZÁD KIÁLTOK URAM” (Turbuly Éva)

vezetőséggel, vagy bármi módon intéznie kell, azt meghatalmazott útján tegye meg. Akinek eljárását nem kevésbé, mintha ő maga jelen lenne, a méltányosság és a meghatalmazás mértéke szerint folytassák le. Amennyiben pedig nevezett Paur Mihály és az említett Friedberger asszony ezentúl együtt szándékoznak lakni, az történjék Sopron városon és birtokain kívül. Éppen így fent érintett Kilián, tekintettel a Lajta menti Bruckból

1 való urak, valamint mások írásban és szóban történt többszörös közbenjárására, továbbá a hosszas bebörtönzöttségére, azután mivel Paur Mihály az ellene tett bűnvádi feljelentést végül is elejtette, a megérdemelt testi fenyítés alól kapjon felmentést, és oly módon nyerjen kegyelmet, hogy — amint majd tudomására jut — kötelezze el magát, valamint a perköltségeket és mindazt, amivel bárkinek adósa, fizesse meg, vagy pedig kezeskedjék emiatt elegendőképpen. Amint ez megtörtént, ami a városházán nyerjen elintézést, a bíróság tudtával haladéktalanul hagyja el a város birtokait anélkül, akárcsak egy házba is betérne, s abban, vagy azokon öt egymást követő esztendőben ne kerüljön kézre. Ami Paur Mihályt illeti, megfelelő időben előveendő és megtárgyalandó az ő ügye is. Kelt Sopronban a bírósági teremben, 1540. szeptember 6-án. A soproni városi bíróság ítélkezik Paur Mihály és felesége házasságtörési ügyében. A városi tanács a szabad királyi városokban a helyi közigazgatás, igazságszolgáltatás és a helyi hatalom egyik legfontosabb tényezője volt. Hatásköre amellett, hogy a város nevében kapcsolatot tartott a felsőbb és társhatóságokkal, kiterjedt a helyi élet szinte minden mozzanatára. Felügyelt a városi jogok és tulajdon sérthetetlenségére, gondoskodott a város kezelésében lévő ingatlanok megműveléséről, hasznosításáról, ellenőrizte a városi vagyon kezelését. Polgárjogot adományozott és szüntetett meg, gondoskodott a lakosok személyi és vagyonbiztonságáról, védte őket a külső támadásoktól. Egészségügyi, oktatási, ellátási feladatai mellett a polgárság közvetlen életkörülményeire leginkább a jogszolgáltatás révén hatott. Fellebbviteli hatóságként a városbíró és a városi bíróság (a városbíró és az ülnökök, többnyire tanácsosok) egyrészt kihágások és bűncselekmények esetében hoztak ítéletet, másrészt hagyatéki ügyekben rendelkeztek a végrendeletek és a hagyatékok feletti osztozkodások elfogadásával vagy módosításával. A fenti forrás egy kényes kérdésben hozott szigorú, ugyanakkor jogszerű és emberséges ítéletet. Külön érdekessége, hogy elválasztja a város és a férj mint magánszemély keresetét. Utóbbinak nem állt jogában újra perbefogni házasságtörő feleségét, ha egy alkalommal már megbocsátott neki. A feljegyzés a városi tanács első jegyzőkönyvében található, a Soporoni Levéltárban őrzik. Németből Tirnitz József fordítása. Forrás: Soproni Levéltár N. A. 10031a. I. pp. 81-83. 1 Bruck an der Leitha (Ausztria).