Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„MÉLYSÉGBŐL HOZZÁD KIÁLTOK URAM” (Turbuly Éva)

tamodjanak, azt mondva: E szolga ügye már másképp áll — mert ha egyszer eltérnek, nagy bajjal jönnek vissza és maradnak meg. Reménylem tehát, hogy magas padisahi Felséged e szolgáján könyörül és irgalmaz, és a rájáknak magas parancsát fogja kibocsátani, hogy látván és hallván, bizalmuk legyen és így helyükön megmaradjanak. A további rendelet magas padisahi felségedet illeti. E levél augusztus hó 18-án Gerend

5 nevű helyen íratott. Szapolyai János levele I. Szulejmán szultánhoz, a moldvai hadjárat előkészítéséről. Szapolyai János István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fiaként született Szepesvárában, 1487-ben, s 1540. július 22-én, Szászsebesen halt meg. Gyermekkorától leendő uralkodóként nevelték, 1505-ben már a nemzeti párt királyjelöltje. E politika jegyében többször is megkérték számára II. Ulászló leányát, Annát, a király azonban ragaszkodva a Miksával kötött 1491-es örökösödési szerződéshez, mindannyiszor elutasította. Szapolyai 1511-ben erdélyi vajda, majd 1514-ben a Dózsa felkelés leverője. Az udvar továbbra is mellőzi, nem kapta meg az óhajtott kormányzói, majd nádori posztot sem (1519). A vesztes mohácsi csatát követően 1526. november 11-én Székesfehérváron királlyá koronázták. Az ellenpárt egy hónap múlva Habsburg Ferdinándot választotta meg. Az ellenkirályok harcában János seregei 1527. szeptember 27-én Tokajnál vereséget szenvedtek, majd újabb sikertelen csata után (1528. március 20.) Szapolyai Lengyelországba menekült, Szulejmán segítségét kérve királysága megtartásához. A személyes találkozásra 1529júliusában Mohácsnál került sor, majd Szulejmán katonai segítségével visszafoglalta Budát. Az ellenkirályok harca eldöntetlen maradt. A szultán tudtán kívül kötött váradi béke (1538 — egymás kölcsönös elismerése, Szapolyai halála esetén Ferdinánd királysága) csak rövid ideig maradt érvényben. Szulejmán kiengesztelését követően Szapolyai elvette a lengyel királylányt, Izabellát, akitől fia született. Halála előtt úgy rendelkezett, királyságát felesége s a szultán gyámsága alatt álló János Zsigmond örökölje. E gyámság szolgáltatott ürügyet Buda elfoglalására, a török hatalmának kiterjesztésére Magyarországon. Az 1538-ban írott levél hangja jól érzékelteti a szultán és Szapolyai közötti alárendelt, hűbéri viszonyt. — Isztambulban, a Topkapi Szeráj levéltárában őrzik. Forrás: Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár 1533-1782. Bp., 1914. pp. 31-32. 1 II. Szulejmán (1520-1566) szultán. 2 Követei. 3 I. Ferdinánd (1526-1564) magyar és cseh király. 4 A török birodalom nem mohamedán alattvalói. 5 Gerend, Grind (Románia).