Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

GAZDAG FÖLD – SZEGÉNY ORSZÁG (Blazovich László)

tapasztaltak meg, sőt kemény támadásokat is átéltek, a mi és országunk több ellenségével sok csatát vívtak és más híveinkkel együtt győztesen tértek viszsza, így joggal és méltán kiérdemelték, hogy mindezt e jelvény díszei ábrázolják. A venyigék és róluk csüngő fürtök a föld termékenységét és a bor bőségét jelentik, amelynek e megyében akkora a bősége, hogy országunk más gazdagabb vármegyéihez lehet hasonlítani. A pajzs fölött egyenesen álló ezüst színű sisak, amelynek csúcsáról különféle színű virágok mintegy erősebb fuvallattól mozgatva lengenek mindkét oldalon alá. A sisak taraján egy vörös és fehér színekkel sakkosan ékes sas emelkedik szétvetett lábbal, szárnyát repülésre tárva, fején arany koronával, miként és ahogyan ez jelen oklevelünk elején, vagyis fejrészén a festő művészete által tulajdon színeiben lefestve látható. Úgy határoztunk, hogy a fent említett nemesek közössége és egyeteme meg valamennyi utóduk az előbb említett címert és dicsőségük jelvényét mostantól kezdve a jövőben országunk címert viselő egyéb városainak és vármegyéinek szokása szerint csatákban, bajvívásokon és harci tornákon, párviadalokban és minden más katonai gyakorlatok alkalmával használhassák és vele élhessenek. Egyébként kedvezésünk és kegyünk bőségesen áradó teljességével azt akarván, hogy címer és jelvények fenti adományozását további ékességekkel is feldíszítsük, s más alkalmas használat mellett közösségetek pecsétjeibe is beiktassátok, ugyanezeknek megengedjük és hozzájárulunk, hogy az említett vármegye nemeseinek egyeteme a maga részére pecsétet készíttethessen, és ezt mint egyedül közhitelűt használja, és azzal élhessen a vármegye nemességének egyetemét érintő bármely ügyben, s a címernek és a jelvényeknek díszeit a pecsétbe bevésethessék, s jelen jóváhagyásunkkal és külön engedélyünkkel fel vannak hatalmazva, hogy szabadon és akadálytalanul vörös színű viasszal pecsételhessék meg és jelölhessék meg valamennyi iratukat,

5 nevezetesen leveleket, igazságszolgáltató (iratokat), bizonyítványt, peres iratot, ítéletlevelet vagy bármely mást, amelyet pecsétjük rányomásával vagy felfüggesztésével adnak ki vagy készítenek. Mindezeknek hiteléül és bizonyságául, ereje és örök érvénye érdekében bocsátattuk ki jelen oklevelünket, megerősítve azt függő titkos pecsétünkkel, amelyet Magyarország királyaként használunk. Kelt Budán vízkereszt ünnepén az Úr ezernégyszáz-kilencvennyolcadik, magyar stb. királyságunknak nyolcadik, cseh királyságunknak pedig huszonhetedik esztendejében. Az oklevél jobb felső sarkában: A király úr saját parancsa. II. Ulászló király Somogy megyének címert adományoz. A pécsi káptalan 1824. február 20-án kiadott hiteles másolatában maradt fenn Somogy megye címeres levele. A Mohács előtti korszakból kevés megyei címereslevél maradt ránk. Az eredeti oklevelet pergamenre írták, a címer ábrázolását is tartalmazta, és függőpecséttel látták el. — Az oklevél anyaga hártya (69,5 x 45,2 cm). Alsó szélét viszszahajtották (plica). A rajta ejtett két vágáson átfűzött selyemzsinóron függött a királyi pecsét, amely elveszett.