Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)

38 1111 8 a szövegben nem szerepel, eredetije nem maradt. — Pannonhalmán a 13. század első felében állították össze a monostor legrégebbi okleveleiből azt az oklevél-gyűjteményt (chartularium), amelyben fennmaradt ez a szöveg. Az egyes oklevél-szövegek élére piros tintával címet írtak, a címek segítségével lehetett könnyen tájékozódni, melyik szöveg, mire vonatkozik. A feljegyzés címéből tudjuk, hogy a feljegyzés szövege melyik birtokra vonatkozik. Az oklevél-gyűjteményt magába foglaló kötet neve a kötéséről: Vörös Könyv (Liber Ruber). A Bencés Főapátsági Levéltárban, Pannonhalmán őrzik. Forrás: A Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. I-XII/b. Szerk. Erdélyi László és Sörös Pongrácz. Bp., 1903-1912. l.p. 284. 1 Vág, Váh folyó (Szlovákia). 2 Sala, eltűnt település a későbbi Deáki, Diakovce (Szlovákia) területén. 3 A cím nem az eredeti feljegyzéshez tartozó szöveg, azonban csak ennek alapján le­het megállapítani, melyik birtokra vonatkozik a feljegyzés. 4 A birtok adományozójáról van szó, akiről a nevét kapta a birtok: Sala (Szlovákia). 5 I. (Szent) István király (1000-1038). 6 Szent Márton monostor Pannonhalmán (Győr-Moson-Sopron m.). 7 Gyárfás nyitrai püspök (1110-1124). 8 Istenítéletnek nevezték azt, ha a bíró által eldönthetetlennek ítélt ügyben, mintegy Isten tanúságát kérték az ártatlan mellett. Többféleképpen próbálták Isten ítéletét megismerni: eskü, párbaj, tüzesvas- és forróvíz-próba stb. 9 Esztergom (Komárom-Esztergom m.). 10 Lőrinc esztergomi érsek (1105-1116 után). 11 Pristaldus, a hivatalos ügyek végrehajtója; a hivatalos írásbeliség kialakulása előtti korszakból származó tisztség: személyében egyesült a hivatalos tanú és a végrehaj­tó. 8. 1111 Nem mintha a szent férfiak bölcs elgondolással tett igazságos rendelkezései azonosíthatatlanul megfakultak volna... + A győzedelmes Kálmán királynak, akit a csodálatos szentség hírével adott a fényesség a világnak, valamint a jeles Lőrinc esztergomi érseknek 1 , a bölcselet bőséges patakjaival kegyesen elárasztott férfiúnak a korában vizsgá­latot tartottak ama ajándékokról, amelyekkel a szentséges István király 2 ado­mányozta meg a Zobor hegyi 3 Szent Hippolit monostort; nem mintha a szent férfiak bölcs elgondolással tett igazságos rendelkezései azonosíthatatlanul megfakultak volna, hanem mert az évek múlásával jó egynéhány előd hanyag­ságából a kezdeti állapothoz képest elszegényedtek. Midőn pedig Gaufredus apát ezen ügyeket akkoriban meglehetős nehézsé­gekkel így és így, e szavakkal írásba foglalván ez az ügy a kegyes király jóvá­hagyásával, a méltányosság ösztönzésére több helyen is alapos vizsgálat alap­ján megtárgyaltatott az említett Lőrinc érsek előtt, egész Nyitra 4 nagy és kis

Next

/
Oldalképek
Tartalom