Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)
A pápai év ekkor szeptember 1-én kezdődött, tehát 1102 decemberében már 1103. évet írtak. II. Paschalis pápa 1099. augusztus 13-tól 1118. január 21-ig ült Szent Péter székén, ennek megfelelően uralkodásának negyedik esztendeje 1102 augusztusában kezdődött. Indictio, az adókör azt jelöli, hogy a római adórendszerben használatos 15 éves perióduson belül, hányadik évnél tartottak. 7. [1105-1110] Ama helynek püspöke hatalmat nyert az ügy megvizsgálására és az igazság kiderítésére... A Vág 1 melletti Sala 2 kiváltságlevele 3 . Mikor Moyses nyitrai ispán azt a birtokot, melyet S. 4 Szent István király 5 kegyelméből Szent Mártonnak 6 adott, el akarta venni, Gyárfás 7 úr, ama helynek püspöke hatalmat nyert az ügy megvizsgálására és az igazság kiderítésére. Miután mindent megvizsgált és az ellenfelek ellen akartak állni, a bíró nekünk tüzesvas-próbát 8 ítélt meg <és elküldött > Esztergom 9 városába, hogy az igazságos Úr és érintetlen bíró az igazaknak megmutassa az igazságot s a szent ház ellenségeit kinyilvánítsa. Mert azon a napon, melyen tüzes vasat kellett vinni, amazok közül senki sem jött el, miként a törvény rendelte, hogy jelen legyenek; és mi, Lőrinc érsek 10 , Albert hetes pap, András szerpap, Rotenus alszerpap és más tanúk, tudniillik Vidisdinus, ez ügybeli bíró és Fiuree meg Szemere hites emberek bizonyságával visszatértünk a bíróhoz, elmondtuk neki a történteket, az ő bizonyságával Mecesdinus poroszló" jelenlétében bementünk az erdőségbe és Poneta, Altimovata s Nenoc tanúskodása mellett a határjeleket visszaszereztük, melyeknek helyei a következők: az első határjel magánál a Vág víznél kezdődik és a lothos nevű fán végződik; a második határ nyárfán végződik, a harmadik hasonlóképpen, a negyedik határjel földből van az ötödik aztán szilfára esik, innen kiindulva a hatodik tölgyfára esik, mely a halastó fölött áll; a hetedik határjel az egyház útján van s ez lothos; a nyolcadik határjel tölgy, mely falunk felől az utolsó. Feljegyzés arról, hogy a pannonhalmi Szent Márton monostor Vágnál lévő birtokát Mózes nyitrai ispán el akarta venni, azonban a bíró előtt nem jelent meg, ezért a pannonhalmiaké maradt a leírt határokkal a nevezett birtok. A legfontosabb jogbiztosító iratokat szokás volt kötetbe másolni, hogy ezzel védjék az eredeti bizonyítékokat. Ezt az egyszerű fogalmazása oklevelet, helyesebben szólva feljegyzést 1105 és 1110 között állíthatták össze, mivel benne Lőrinc esztergomi érsek szerepel, aki 1105-től ült az esztergomi érseki széken, s az 1111-ben már néhainak említett Mojs nyitrai ispánra hivatkoznak. Elképzelhető, hogy a pannonhalmi szerzetesek fogalmazta oklevélre a király pecsétjét szánták megerősítésül, erre vonatkozó utalás azonban
