Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)
LXXII. Továbbá hogy világi személyeket egyháziak ellenében bíróságon súlyosabban ne marasztaljanak el, mint ahogy az egyháziakat világiak ellenében elmarasztalnák. 75 LXXIII. Továbbá hogy minden aggodalmas gyanú, mely az ország bírái és igazságszolgáltatói, valamint az ispánok, alispánok, szolgabírák és a választott nemesek s egyéb tisztet viselők ellen kedvezés vagy gyűlölet okából támadhatna, mindenkinek szívéből eltávolíttassék, a néhai felséges Zsigmond császár úr decretuma szerint elhatároztuk és elrendeltük, hogy az ország összes bírái és igazságszolgáltatói, mind az egyháziak, mind a világiak, akiket ti. nádorrá, országbíróvá, tárnokmesterré, kancellárrá vagy alkancellárrá vagy az előbb említett bírák ítélőmestereivé vagy helyetteseivé, szlavón bánná, erdélyi vajdává és akármelyik vármegye ispánjává és szolgabíráivá megválasztanak vagy kineveznek, és azok helyettesei és a helyükbe kirendeltek ezen tisztségekbe való beiktatásuk alkalmával a királyi felség színe előtt hűségük megtartására és az igazság kiszolgáltatására becsületes esküt tartoznak tenni. Az alispánok és szolgabírák azonban az esküt vármegyéjük előtt tartoznak letenni. 76 Az eskü mintája a következő: Én N. N. esküszöm az élő Istenre és a dicsőséges Isten-anya Szűz Máriára s Isten minden szentjeire és választottjaira, hogy mindazoknak, akik előttem pert folytatnak, és minden ügyben, amely tisztemhez tartozik, minden személynek, gazdagnak és szegénynek megválogatása nélkül, minden kérés, jutalom, kedvezés, félelem, gyűlölet, szeretet és tetszeni akarás félretételével és mellőzésével, amint Isten és az ő igazsága szerint teendőnek fogom ismerni, minden dologban tehetségem szerint igazságos és helyes ítéletet, igazságot és végrehajtást fogok szolgáltatni. Isten engem úgy segéljen és minden szentjei! LXXIV. Továbbá nehogy a káptalani és konventi levelek kiváltása és azon utak és munkák díjazása körül, melyeket a káptalani és konventi tanúbizonyságoknak végrehajtások alkalmával kell tenniök, esetleg egyenetlenség keletkezzék, elhatároztuk, hogy e részben azt a díjszabást kell megtartani, mely a néhai felséges Zsigmond császár úr idejében készült, és azután őfelsége az ő szerencsés megkoronáztatása alkalmával megerősített. 77 Úgy ti., hogy minden, mind káptalani, mind konventi helyen az első, második és harmadik perbehívó levélért a káptalanban a jegyzővel és íródeákkal együtt a levél kiváltásáért egyenkint huszonnégy dénár szedessék és fizettessék, melyekből száz tesz egy arany forintot. Továbbá a perhalasztó levélért tizennégy dénár. Továbbá bármilyen eltiltó vagy tiltakozó levélért és más hasonlókért, ha nyíltan adatnak ki, huszonnégy dénár; ha pedig zártan, tizenkét dénár. Továbbá bármilyen felvalló levélért, amely kiváltságlevél alakjában adatik ki, száz dénár; ha nyíltan, huszonnégy dénár, ha pedig zártan, tizenkét dénár. Továbbá bármilyen, akár nyílt, akár zárt tanúvallató levélért, huszonnégy dénár. Továbbá a levéltárból kikeresett régi levél par-jáért az őrnek vagy a kikeresőnek magának száz dénár, és a kikeresett levél kiváltásáért, ha nem sok