Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)
írással jár, és nyíltan adatik ki, huszonnégy dénár; ha pedig a leírás nagy munkába kerül, és a levél ünnepélyes alakban készül, száz dénár. Továbbá a nyílt alakban kiadott egyszerű átiratokért vagy átíró levelekért, ha az írás nem jár nagy munkával, huszonnégy dénár; ha azonban a levél terjedelmes, vagy kiváltságlevél alakjában készül, száz dénár. Továbbá az iktató-levélért, ha az iktatásnál ellentmondás történik, huszonnégy dénár. Az örökérvényű iktató-levelekért azonban, ha nem történt ellentmondás, a levelek váltságdíját a birtok nagysága és a telkek száma szerint szedjék be, az alább írt módon, ti. egy, két, három vagy négy telek után egészben száz dénárt; ahol négy telken felül volna, egész tízig, minden telek után harmincnégy dénárt; ahol tíznél több volna egészen húszig, minden telek után huszonnégy dénárt; ahol húszon felül volna százig, minden telek után tizenkét dénárt, ha pedig száznál több volna, minden telek után nyolc dénárt. Továbbá a határjáró-levelekért, ha ellentmondás és perbehívás nem történt, huszonnégy dénár fizetendő. Ha azonban csak egyszerű összeírás vagy a királyi curiából kiküldöttekkel hasonló összeírás, vagy bírói ítélet alapján avagy a felek megegyezésével a földre tett eskü mellett végleges határmegjelölés történt, a levél kiváltásáért négyszáz dénár. Ahol pedig a felek az ilyen határbejárásokban és határmegmutatásokban nem tudván megegyezni az ügy a királyi curiába vitetett fel, az ilyen levelek kiváltásáért kétszáz dénár. Továbbá a bírói paranccsal elrendelt közös tanúvizsgálatért száz dénár. Továbbá a birtokelfoglalás szemügyrevételéért száz dénár. Továbbá a főbenjáró ítélettel elítélt emberek birtokainak bírói panaszra történő elfoglalása és dolgaik elvitele alkalmával a káptalant régi szokás alapján az elvitt dolgok tizedrésze illeti; a levelek kiváltásáért pedig száz dénár. Továbbá a bírói meghagyásra eszközlendő birtokbecslésekért száz dénár. Továbbá a birtokmegosztásokért minden egyes megosztott birtok után száz dénár. Továbbá az eskütételt igazoló levélért huszonnégy dénár. Továbbá az eskütételt igazoló, neveket tartalmazó levélért száz dénár. LXXV. Továbbá a káptalanok és konventek vagy tanúbizonyságaik előtt történni szokott pénzfizetésekből a káptalan vagy a konvent ne követelhesse a tizedik és kilencedik részt; kivéve ha az ilyen pénzek a felek meg nem egyezése miatt lettek azok sekrestyéjében vagy őrzőhelyén letéve; az ilyenekből ugyanis jog szerint megkaphatják a tizedik és kilencedik részt, de annak a félnek számlájára, amelyik okot adott az ilyen pénznek az őrzőhelyen való letételére. A káptalanok és konventek tanúbizonyságainak minden napra, melyet úton töltenek, tizenkét dénárt kell fizetni, akár saját lovaikon, akár a peres felek lovain mennek és viszik őket. És akik őket a maguk ügyeiben kiviszik, lovaikkal és cselédjeikkel együtt házból házba tartozzanak vinni és visszavinni. 78 LXXVI. Azonkívül mivel a királyi curiában tartani szokott bíróságokon a curia rendes bírái és fent említett jegyzőik előtt oklevelek és azok kiváltása szükségképpen előfordulnak, ezért, hogy minden szóváltásnak, mely a jegyzők és a peres felek között előfordulhatna, elejét vegyük, jónak láttuk e levelek kiváltására nézve a régi szokást az alábbiakban megállapítani:
