Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

másképpen nem lehetne bizonyítani. Ezekben az esetekben a baj vívást el lehet ugyan rendelni, de nem a törvényszéken, hanem a királyi felség katonai curiájában. Kétségtelenül tudva van, ugyanis, hogy, amint előbb mondtuk, az ítéletnek ez a fajtája ide tartozik, nem pedig a törvényszékhez. XIX. Egyébiránt mivel bármiféle, még birtokok és birtokjogok tárgyában is ezentúl indítandó perek eldöntése is az országlakosok nyugalma és a közigazság érdekében, mint előbb mondtuk, csupán négy nyolcadra van szorítva és korlátozva, ezért elrendeltük, hogy nemesek nevét, akit birtokjogok címén perbe vontak, az első nyolcadon ki kell kiáltani, hogy a perbehívás annál inkább tudomására jusson; és az ítélőmester, aki előtt a pert megindították, vegye, mint szokás, jegyzékbe. Es ha az első nyolcadon nem jelenik meg, semmiféle teherben vagy bírságban ne marasztalják el. Ha azonban sem a második, sem a harmadik határidőben nem jelenik meg, köteles legyen a régtől fogva szokásos bírságot megfizetni. A negyedik nyolcadon pedig, akár megjelenik és védelmezi magát, akár nem, az ügyet az előrebocsátott cikkely erejénél fogva, tekintet nélkül bármilyen szóváltásra, végleg be kell fejezni és eldönteni.

24 XX. Továbbá elhatároztuk és elrendeltük, hogy az ítélőmesterek közül senki se merjen ezentúl magánúton az ő szállásán, ti. a királyi felség ítélőtábláján vagyis székén kívül valamely, akár birtok, akár hatalmaskodás tárgyában, vagy bárminő más ügyben indított vagy indítandó pert elbírálni és benne ítéletet hozni, hanem minden ügyet, mind a nagyobbakat, mind a kisebbeket a törvényszéken a többi rendes bíró jelenlétében vitassanak meg. És hogy az ítélőmester egyáltalán semmilyen levelet, főleg fontos perekben, és amelyek az ügyek végleges elintézésére vonatkoznak, ne adjon ki másképpen, mint a törvényszéken, ahol azt előbb fennhangon és érthető szóval olvassák fel, és azután az igazság nagyobb biztonsága és nyilvánvalósága kedvéért a pecséten kívül, mellyel az ítélőmester megerősíti, egy másik ítélőmester is köteles legyen aláírni. Úgy, hogyha a per királyi ítélőmesterek előtt folyik, a nádori ítélőmester, ha pedig ő előtte folyik, a király vagy az országbíró ítélőmestere lássa el kézjegyével és írja alá.

25 XXI. Továbbá mivel némelyek engedélyt szereztek maguknak arra, hogy magukat a bánok, vajdák s vármegyeispánok és alispánok bíráskodása és joghatósága alól mentesítsék és egyedül a királyi felség bíráskodása és ítélkezése alá tartozzanak, és ebben a mentességben bízva a többieknek büntetlenül igen sok kárt, jogtalanságot, sanyargatást, bántalmazást és más hasonló bajokat szoktak okozni, ezért elrendeltük, hogy az összes ilyen mentességek, amelyeket eddig bármiképpen engedélyeztek, és bárki eszközölt ki, vonassanak viszsza, semmisíttessenek meg és tekintessenek érvényteleneknek, kivéve csupán az örökös ispánokat, akikről tudva van, hogy a dicsőült királyok igen régi rendelése folytán egyedül a királyi felség bíráskodása alá tartoznak. Méltán meg kell ugyanis fosztani a nekik engedélyezett mentességtől és kegytől azokat, akik azzal visszaélnek. És ha a jövőben bárki netalán hasonló felmentést és kegyet eszközölne is ki, a jelen decretum erejénél fogva az is érvénytelennek tekintessék.

26