Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

szagos szolgálatban vagy követségben vannak, avagy háborúban vannak elfoglalva, és oda a többiekkel együtt kellő időben mentek el. Azokkal szemben is, akik, mint előbb mondtuk, az ország határain túl várakban vannak, a halasztások csak három nyolcadon legyenek érvényesek, a negyediken azonban kötelesek legyenek felelni és törvénybe állni. Továbbá ha két vagy akár több meg nem osztozott testvér van, és atyjuk, vagy ha az már meghalt, a legidősebb testvér otthon van, a többi testvér pedig vagy közülük valamelyik háborúban, vagy, mint előbb mondtuk, az ország határán kívüli várban volna elfoglalva, a halasztások nekik hasonlóképpen ne használjanak. Ha ellenben a testvérek megosztoztak,

7 a nyert halasztással élhetnek s azt élvezhetik. Ha azonban némelyek az ilyen halasztást a királyi felségtől csalárdsággal merészelnék kieszközölni, azaz ha csak költenék azt, hogy testvéreik háborúban vagy az ország határán kívül várakban vagy követségben vannak elfoglalva, legott nyelvváltságban marasztaltassanak el. Ezen büntetés miatt pedig a bíró, aki előtt a per folyik, ha jelen vannak, őket személyesen, ha pedig távol vannak, ügyvédjüket tartóztassa le, és a büntetést rajtuk legott elengedhetetlenül hajtsa be. VIII. Továbbá mivel a végrehajtásoknál fontos, hogy a királyi emberek hogyan viselkednek és milyenek, azért elrendeltük, hogy minden vármegyében az ispán köteles legyen a nemesek közönségével együtt a tehetősebb és személyesen ott lakó nemesek közül tizet vagy tizenkettőt vagy nyolcat vagy annál többet vagy kevesebbet, a vármegye szükségéhez képest, választani, és csak ezeknek kell és szabad a káptalani vagy konventi tanúbizonysággal együtt vizsgálatokra, idézésekre, beiktatásokra és más egyéb végrehajtásokra kimenni, és ezek ezt a terhet egy teljes évig tartozzanak viselni.

8 Mihelyt pedig megválasztják őket, miként a káptalanok és konventek választottjai, ők is kötelesek a törvényszéken az előírt módon esküt tenni. És akik a reájuk bízott terhet elfogadni vonakodnának, az ispán által legott azonnal elengedhetetlenül behajtandó huszonöt márkában marasztaltassanak el. Midőn pedig visszatérnek valamely végrehajtásról, éppúgy mint a káptalani vagy konventi tanúbizonyság a káptalanban vagy a konventben, úgy ők is hasonlóan tartozzanak a káptalanban vagy a konventben esküt tenni, hogy amit láttak, tettek, hallottak, megtudtak vagy végrehajtottak, azt a maga rendjén fogják bevallani. Akikről pedig közülük kitudódnék, hogy valamilyen okból csalárdságot követtek el, becsületüket és emberi méltóságukat vesztetteknek tekintessenek, és azonfelül az ispán által legott egyenesen és elengedhetetlenül behajtandó huszonöt márkában marasztaltassanak el, és azontúl, a királyi felség különös kegyelme nélkül se bíróság előtt, se azon kívül semmiféle dologban ne tehessenek tanúságot.

9 IX. Továbbá mivel akármelyik vármegyében olyan nemeseket szoktak szolgabírákul megválasztani, akik a többieknél állapotukra és vagyonukra nézve alacsonyabbak, és így megtörténik, hogy félelemből, kedvezésből vagy jutalomért igen sok dologban könnyelműen járnak el, ezért elrendeltük, hogy mint biztos tudomás szerint a néhai felséges Zsigmond császár úr és más királyok idejében gyakorlatban volt, ezentúl minden vármegyében ne ilyeneket, hanem jó, érdemes és jómódú birtokos nemeseket kell az ott lakók közül megválasztani. Akik azonban így megválasztva vonakodnának ezt a terhet elvállal-