Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

III. Továbbá hogy, hacsak a királyi felségnek vagy országának valamely fontos szüksége nem jön közbe, akár az országban van a királyi felség, akár nem, minden évben feltétlenül két nyolcados törvényszéket kell tartani, ti. a Szent György- és Szent Mihály-napit, úgy, hogy azok tartása, azaz első napja vagy határideje mindjárt az említett ünnepek huszadik napján vegye kezdetét. Ezeken a rendes bírák közül legalább kettőnek jelen kell lennie. A többiek pedig, ha valamilyen törvényes ok miatt nem tudnak megjelenni, helyetteseiknek mindamellett ott kell lenniök. Azok helyébe pedig, akik nem tudnak jelen lenni, a királyi felség tartozzék a főpap és báró urak közül másokat berendelni. A mondott két rendes bíró jelenléte nélkül azonban nem kell és ne is lehessen a nyolcados törvényszékeket megtartani; azonban addig tartsanak, ameddig szükségesnek látszik. Továbbá elhatároztuk azt is, hogy Erdélyben és Szlavóniában hasonlóképpen minden évben két más nyolcadot, ti. a vízkeresztit és a Szent Jakab-napit kell megtartani, és ezek szintén ezen ünnepek huszadik napján kezdődjenek és tartsanak, ameddig szükségesnek fog látszani.

4 IV. Továbbá mivel a perek végleges eldöntése, főleg birtokügyben, különféle határidők kitűzése és különféle halasztások következtében hosszúra el szokott nyúlni, úgy, hogy némelykor egy ember életében alig lehet befejezni, aminek folytán a felek munkával és költségekkel rettenetesen megterheltetnek, és gyakran végső szegénységre kénytelenek jutni, ezért elhatároztuk, hogy ezentúl minden pert, még birtokok és birtokjogok ügyében is, bármelyik bíró előtt indítsák is meg, minden halasztás és elodázás nélkül négy nyolcad alatt be kell fejezni.

5 V. Továbbá elrendeltük, hogy az ügyfeleknek, azaz pereskedőknek szabadságukban álljon minden ügyben kiegyezni. A bíró pedig ne tilthassa el őket, és a békéért vagy egyezségért ne követelhessen tőlük semmit.

6 VI. Egyébként mivel elrendeltük, hogy minden birtokjogok tárgyában indítandó pert négy határidőn, vagyis nyolcadon végleg be kell fejezni, elhatároztuk és végeztük, hogy az értesítéssel való perbehívásokat, melyek hatalmaskodások, kártételek vagy más sérelmek és jogtalanságok ügyében történnek, az idézést követő legelső nyolcadon fejezzék be. Ha pedig birtokügyben történnek, és főleg ha úgy találják, hogy szükségképpen jogok és okiratok felmutatása kívántatik, az ilyen kiváltságlevelek felmutatása céljából a második nyolcadra el lehessen halasztani. Az értesítéssel való idézések, bármilyen ügyben történnek is, minden rendes bíró, ti. mind a király, mind a nádor, az országbíró s a szlavón, horvát és dalmát bánok és az erdélyi vajda pecsétje alatt szabadon elrendelhetők. VII. Továbbá mivel igen sokan szoktak halasztások segítségével a törvényszék színe előtt büntetlenül távol maradni, s az ellenfelet, kinek ellenük igazságos keresete van, hosszú perfolyammal terhelni, hogy ezt a bajt ezentúl megszüntessük, és mindenkinek kellő időben igazságot szolgáltassanak, elhatároztuk és elrendeltük, hogy a királyi felségtől nyert halasztások a nyolcados törvényszékek idején senkinek javára ne szolgálhassanak, hacsak nem azoknak, akik Magyarország végein és vidékein túl várakban vagy királyi vagy or-