Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)

tomos összejátszással országunkba hoztak, eladtak, elcseréltek és eladni, elcserélni akarnak, a mi királyi kincstárunk javára nyomban elengedhetetlenül elveszítsék, és személyüket illetőleg a felségünk tetszése szerint megállapítandó büntetéssel lakoljanak. 17. Hogy harmincadot mind az országból kivitt, mind az abba behozott áruk után kell fizetni Ezenkívül minthogy bizonyos, igaz és egyszerű okoktól vezérelve a közösség hasznára és egész országunk megmaradására, amelynek érdekében elődeink, Magyarország királyai, az elmúlt időkben is sok törvény alkotásáról és sok szokás behozataláról gondoskodtak, a főpapokkal, bárókkal és országunk tekintélyesebb előkelőivel nemrégiben elhatároztuk, hogy minden kereskedő, kalmár és egyéb, bármily állású és állapotú emberek, kik az ország határain túlra visznek és szállítanak portékát vagy árukat és eladó dolgokat, ezek után éppen úgy kötelesek a harmincadrészt megfizetni és kiszolgáltatni, mint azok után, melyeket az országba behoznak. 1. §. Azért nemrég hozott s imént említett rendelkezésünk némi enyhítésére és kiegyenlítésképpen is elrendeltük és királyi bőkezűségből megengedtük, hogy az ilyen kereskedők vagy kalmárok és a többi fent említett, bármely királyi vám- vagy révhelyünkön személyükben lovaikkal, szekereikkel s mindenféle áruikkal és összes dolgaikkal és javaikkal, minden vámfizetés nélkül, szabadon és akadálytalanul mehessenek keresztül, annyiszor, amennyiszer nekik tetszeni fog. 2. §. Megparancsolván mind mostani, mind jövendőbeli vámtisztjeinknek, hogy ezeket a személyeket, legsúlyosabb neheztelésünk büntetése alatt, az előbb említett szabadság ellenére semmi szín alatt se merjék akadályozni, és tőlük semmi vámot se kérjenek és ne szedjenek. 18. A pénzek forgalma és azok büntetése, akik e tárgyban vétkeznek Egyébként minthogy minden ország királyának, bizonyos kiváló előjognál fogva, szabadon hatalmában áll mind arany-, mind ezüstpénzt veretni, elég tisztességtelen és átkos dolognak tartjuk azt, hogy a vert pénz ugyanazon uralom alatt levő területen ne legyen kellő forgalomban és használatban; de ennél sokkal átkosabb még, ha azt körülmetszik vagy súlyában megkönnyítik, avagy valami módon meghamisítják. 1. §. Ezért e rendellenes dolgoknak üdvös eszközökkel elejét óhajtván venni, miután e tárgyban főpapjainknak, báróinknak és előkelőinknek, nemkülönben a királyi városok személyesen megjelent összes polgárainak tanácsát kikértük, egész országunk hasznára és gyarapodására és az igazság tekintélyének fenntartása érdekében határozzuk, és el is rendeljük: 2. §. Hogy egyáltalán semmiféle állású és állapotú ember se merje vagy kísérelje meg a mi királyi, akár arany, akár ezüst pénzünket visszavetni vagy valami módon visszautasítani, ha az igazi és a mienk, sem pedig körülmetsze-