Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)

2. §. Hogyha másként mernének cselekedni, minden véget, melyet jelen rendelet ellenére eladtak, elidegenítettek vagy elcseréltek, valamint az azokért netalán fizetett pénzt is el kell tőlük venni. 3. A közjegyzők két világi egyén között folyó perben a világi bíróság előtt ne ügyvédkedjenek Elhatároztuk ezenfelül, hogy két világi fél között fennforgó perekben semmi közjegyző

6 se merjen akár egyházi, akár világi bíró előtt megbízottként vagy ügyvédként szerepelni, hanem csak a szentszéken

7 vagy a szentszéki helyettesek kúriáiban legyen helye. 1. §. És ellenük tanúvallatásokat se nemesek, se egyházi férfiak ne eszközölhessenek 4. Hogy a polgárok, hospesek és városi népek fellebbezésének helyt kell adni Továbbá a polgároknak összesen és egyenkint, a hospeseknek és bármely városunk, valamint valamely nevezetesebb városhoz csatolt szabad községek lakosságának szabadságában álljon bármely ítéletet, melyet bíráik és esküdt polgáraik hoztak, tárnokmesterünkhöz vagy annak a városnak a bíróságához fellebbezni, amelynek szabadságával az ilyen város vagy szabad község él.

8 1. §. És azoknak ítéletétől vagy határozatától, akikhez a fellebbezés történt, nem kell a pert tovább más bírák elé vinni, hanem amazok előtt kell azt véglegesen befejezni. 5. Kiknek áll jogában a gonosztevők megbüntetése? Azután: valamint országunknak régi szokása szerint, melyet eddigelé megdicsőült királyi elődeink és mi is megtartottunk, a nádor, a megyei ispánok és más, bárói tisztséget vagy méltóságot viselők a gyűlésekben és köztörvényszéken

9 bármely tolvajt, rablót, valamint egyéb ott levelesített és kiszolgáltatott gonosztevőt elítélni, elmarasztalni, megbüntetni és levelesíteni szoktak.

10 1. §. És ezenfelül, amint a nemeseknek és a nekik szokás szerint megadott különös királyi kegyelemnél fogva, szabadságukban állott birtokaikon a bűntetteken vagy vétségeken kapott gonosztevőket mint bűnösöket elmarasztalni és megbüntetni. 2. §. így mi is jónak láttuk egyébként a béke fenntartásának és a városok s faluk nagyobb nyugalmának, az utak biztonságának, az utazók javának érdekében s a gonosztevők bűnös hajlamának kiirtása céljából jelen rendeletünkkel megállapítani, hogy minden városnak és szabad községnek vagy azok bíráinak és esküdtjeinek teljes szabadságában és jogában álljon az efféle gonosztevőket, akik az ő területükön bűntényeket visznek véghez, elmarasztalni és kellő büntetés alá vetni (amint ezt a nemesek is királyi kegyelemnél és engedélynél