Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

NAGYHATALOM KÖZÉP-EURÓPÁBAN (Blazovich László)

NAGYHATALOM KÖZÉP-EURÓPÁBAN /. Nagy Lajos király (1342-1382) rendezett és békében élő országot vett át 1. Károly király halála után. A családjához hű bárókra támaszkodva hosszú uralkodása idején a belső rendet fenntartotta, az ország és maga tekintélyét növelte. Az 1351. évi törvényekben az ősiség és kilenced megfogalmazásával a feudális jogrend 1848-ig élt alapjait foglalta írásba. Személyes érdeme, hogy a kilenced beszedését ellenőrizte is. Az ország gazdasági és államszervezeti struktúráján keveset változtatva kormányzott, apja nyomdokain haladva irányította és szervezte anyja tanácsait figyelembe véve a bel- és külpolitikáját. Az 1370-es évek óvatos reformjai (királyi kápolna szerepének megváltozása, titkos kancellária kialakítása) az egymással ellentétben álló bárói csoportok egyensúlyozására szolgáltak. Az ország határán jelentkező új hatalom, a török ekkor, 1375-ben üt be először az országba a havasalföldi vajdát segítve. A védekezés ekkor még minden ellenféllel szemben az ország határán kívül folyt. Gyarapodó városok, a lovagi kultúra terjedése, az első egyetem alapítása tükrözik az ország kiegyensúlyozott életét. A laza perszonálunió Lengyelországgal a magyar külpolitika sikere volt. A trón leányági öröklése bizonyítéka a királyi tekintély súlyának, megfellebbezhetetlen voltának. Negyedfélszáz év múlva sikerült ezt a magyar királynak, 111. Károlynak újra elérnie.