Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)

egyik kikerült a családi levéltárból, de szerencsésen a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárába jutott, s így mindkettőt a Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Hazai okmánytár. I-VI1I. Szerk. Nagy Imre stb. Győr, Pest, Bp., 1865-1891. VII. pp. 184-185. Érszegi Géza fordítása. 1 Jákó, Nyírjákó (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.). 2 Érsomlyó, Versec, Vrsac (Jugoszlávia). 3 Május 3., az oklevél keltének az évét az oklevélbe nem írták be, azonban Szabolcs megye azon jelentése, miszerint Pétert beiktatták Jákó birtokába, 1285. január 11én kelt, amiből valószínű, hogy a királyi parancsnak az előző (1284) évben kellett kelnie. 86. [1287. június 8.] Az ország általános gyűlésén jelenlevő nemesekkel együtt, mintha a párbajban elesett volna, pervesztesnek ítéltük... Kiváló férfiaknak és tisztelt barátainak, káptalanoknak, kereszteseknek és konventeknek

1

, bárhol is legyenek, János

2 nádor, soproni ispán az őszinte barátság növekedését! Tudjátok meg, hogy Valter nem jelent meg annál a párbajnál

3

, amelyet levelünk tartalma szerint István ispán ellen kell vívnia a levelünkben kifejtett okok miatt. Ezért tehát az ország általános gyűlésén

4 jelen levő nemesekkel együtt, mintha a párbajban elesett volna, pervesztesnek ítéltük. Ezután is meg lett idézve maga István ispán által és többször általunk, hogy kimentse magát, de nem jött, nem is küldött, sőt távol tartotta magát. Azt akarjuk tehát, hogy ahol vagy akinél Valtert megtalálják, a ti tanúságotok mellett István ispán fogja el, ha pedig nem akarnák őt a kezébe adni, hagyjátok meg azoknak, akik az ő ügyeiben kezességet vállalnak érte, hogy állítsák elénk. Ezért nagyon kérjük barátságtokat, hogy adjatok tanúbizonyságot emberünknek, Tamás fia Györgynek a fentiek végrehajtásához és ahogy történt, nekünk leveletekben írjátok meg. Kelt Tétényben

5

, pünkösd

6 tizenötödik napján. János nádor tudtul adja a hiteleshelyeknek: mivel Valter nem jelent meg, hogy megvívjon István ispánnal, ezért pervesztesnek ítélte, s bárhol megtalálják, adják át István ispánnak, vagy állítsák a nádor elé, továbbá eljárásukról tegyenek neki jelentést. Az istenítélet jelentős eszköz volt a jogtalanul perlők elriasztásában. Valter sem bízhatott az igazában, ezért nem jelent meg igazsága párbajjal történő igazolására. Ezzel pervesztes lett annak minden következményével: ellenfele kezére lehetett adni vagy újra bíróság elé állítani. Az oklevél keltezetlen. Említi ugyan az 1279 júliusában tartott országgyűlést, s ennek alapján akár már a következő évben is kiadhatta a nádor a hite-