Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Simon Katalin: Az alsófokú oktatás helyszínei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig
Simon Katalin: Az alsófokú oktatás színhelyei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig életében. Az elemi iskolák működésének revideálása és a nagyszombati egyetem átköltöztetése — valamint az ezzel járó feladatok — mellett ez az időszak az új, speciális iskolák alakulásának is időszaka. A Helytartótanács és a Magyar Kamara az iskolaügy iránt nagy figyelmet tanúsított, legyen szó akár az épületről és berendezéséről, annak vezetőjéről, vagy arról, hogy a szülőket és gyermekeiket ösztökéljék a rendes iskolalátogatásra.12 1783 előtt felmerült, hogy kaszárnyákat alakítanak át a nemzeti iskolák számára, ez azonban nem valósult meg. Az új iskolák helyének kijelölésénél előírták udvari építész jelenlétét.13 1790-ben ismételten figyelmeztették a várost a szükséges építkezések elvégzésére.14 Buda nem bizonyult mindig az iskolák jó gazdáinak, így 1782-ben a Helytartótanács egy hozzá érkezett panasz alapján megintette a várost, amiért nem gondoskodott megfelelően a nemzeti iskolák tűzifával történő ellátásáról télire.15 A kérdésnek a Magyar Királyi Kamara vetett véget, amikor meghagyták, hogy a város a tűzifáról köteles írásban egyezkedni a kerületi tanfelügyelővel.16 1790-ben, a tanítók panaszára rendezték a tanítók elmaradt fizetését. A Helytartótanács hasonló esetek jövőbeni elkerülésére szeptember 10-én elrendelte, hogy a hátralékok kiadása mellett ezentúl a tanítók havonta kapják fizetésüket, továbbá ismételten kimondta, hogy a város gondoskodjon az iskolák tűzifával történő ellátásáról. A budai tanács azzal próbált ugyanekkor tiltakozni, hogy a budai iskolákba már nemcsak helyi gyerekek, hanem a környező településeken lakók is járnak, s ezért úgy látták: az iskola fenntartása nem kizárólag a budaiak 12 Például BFL Buda város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV.1002.a) 82. köt. föl. 80. (1779. máj. 28.) A budai rajziskolával (Schola Graphidis) kapcsolatban a Helytartótanács 1779. ápr. 29-én elrendelte, hogy a város jelöljön ki az eddiginél nagyobb és alkalmasabb helyet. BFL IV.1002.a 86. kötet föl. 20. (1783. jan. 20.) A Magyar Királyi Kamara 1783. jan. 7-i rendelete arról, hogy a nemzeti iskolák élére megfelelő képességű személyeket jelöljenek ki. BFL IV.1002.a 110. köt. 691—692. 2323. pt. (1790. okt. 22.) Az iskolalátogatásról. 13 BFL FV.1002.a 87. köt. 97. (1784. ápr. 2.) A Helytartótanács Budának, 1784. március 30. 14 BFL IV.1002.a 110. köt 691—692. 2323. pt. (1790. okt. 22.) Nem csak Budán volt problémás a rendelet teljesítése. Pest városának 1781-ben ismételten meghagyták, miután úgy látták, hogy a tanács nem tesz erre erőfeszítéseket, hogy adják el addigi iskolaépületeiket és vegyenek vagy építtessenek tágasabbakat. Pest „engedelmes” visszajelzése ellenére mindez azonban csak 1801-től realizálódott. BFL Pest város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (TV.1202.a) 44. köt. 28. 227. pt. (1781. máj. 28.); 93. köt. 14-15. (1801. jan. 5.); 170. (1801. feb. 7.); 217-218. (1801. feb. 16.); p. 325. (1801. márc. 9.) stb. 15 BFL IV.1002.a 86. kötet föl. 15. (1783. jan. 17.) A Helytartótanács 1782. december 16-án kért Budától választ a kérdésben. 16 BFL IV.1002.a 86. kötet föl. 65v (1783. márc. 31.) 125
