Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Simon Katalin: Az alsófokú oktatás helyszínei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig
ügye.17 A fűtés kardinális kérdés volt, több iskola számára nehézséget okozott, hogy a tanács (vagy a görögkeletiek esetében az egyház, mint fenntartó) kevés tűzifát biztosított azok rendelkezésére.18 Buda nemzeti iskoláinak nagy része valószínűleg nem felelt meg a Ratio Educationis által előírt szempontoknak, szűk vagy rossz állapotú lehetett. Erre utalnak az 1777-et követő évtizedek intenzív iskola(át)építési tervei, munkálatai. Noha az országúti és a krisztinavárosi iskola építése már 1777 előtt megkezdődött, több átépítés, bővítés történt a 18. század végén. Legjelentősebb változás a várbeli elsőrendű népiskola (schola primaria), normáliskola kialakítása volt, amelyben a gyerekek oktatása mellett a tanító- képzést is biztosították. Az akadémia épületében kapott öt tantermet, majd helyszínt a rajziskolának és a zeneoktatáshoz.19 1786-ban költöztették át a mai Hess András tér 2. - Ibolya utca 2. — Halászbástya 4. sz. alá (1786: Nr. 194, 1804: Nr. 195. alatt). Normáliskolának (Normalschule, 1786) is nevezték, Vályi- nál Királyi Nemzeti Fő Oskola néven fordul elő. A század végén már 346 tanulója volt, nem számítva a rajz- és zeneiskola, valamint a tanítóképzős diákokat.20 Tanári karát a nemzeti iskolák kerületi felügyelője (1808/9-ig Pethő JaSimon Katalin: Az alsófokú oktatás színhelyei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig 17 BFL IV.1002.a 110. köt. 265. 1566. pt. (1790. jún. 30.); 637. 2220. pt. (1790. okt. 11.) A Helytartótanács a tanítók érdekében többször bekérte a tanítók fizetésének kimutatását ellenőrzésre. Uo. 129. köt. 592. 1368. pt. (1800. júl. 4.) 1807. március 7-én a várbeli iskola tanárainak kérését teljesítve a Magyar Királyi Udvari Kamara elrendelte az iskola első három tanítója fizetésének 1806. nov. 1-tőli visszamenőleges megemelését 50-50 forinttal, a negyedikét, mivel ő lényegében a főgimnáziumhoz tartozott, áttették az iskolaalaphoz. Uo. 142. köt. 499. 1326. pt. (1807. ápr. 15.) 18 1811-ben például a tabáni görögkeleti iskolában (ahol még a szőlővesszőt is felhasználták tüzelőnek). BFL IV.1002.e 1810 No. 575. 1842-ban a vízivárosi magyar iskola tanára panaszkodott erről, miszerint ,,a’ többi oskoláknak t.illik a’ fűtésre szükséges fa sokkal több mennyiségben adatik ki mint a’ magyar oskolának, a’ miről az erdei számadások bizonyságot tesznek, és innand az következett, hogy miolta a’ vízivárosi Gyógyszerárus házában a’ ház Kapuja felett a’ szabad levegőnek kitéve a’ Magyar Oskola létezik, évenként soha tovább mint 3 hónapokig jöhettem ki a’ fűtővel, és igy évenként két öl fával a’ magam költségén szereztem még a’ szükséges fűtést — demár húzomosb betegeskedésem e’ pótlást helyreálütni nem engedi.” (Szilágyi András tanító levele Buda tanácsának, 1842. feb. 4.) BFL Buda város Tanácsának iratai. Miscellanea (a továbbiakban: IV.1002.uu) 67. d. iskolai iratok 19 Fináay Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában II. 1902. 292.; Nagy E.: Budapest története III. i. m. 197. 20 A 346 tanulóból a katolikus többség mellett 15 görögkeleti, 3 izraelita, 1—1 evangélikus, ill. református volt. Korabinsky, J. M.: Geographisch-historisches und Produkten- Lexikon i. m. 486.; Vályi András-. Magyar országnak leírása, mellyben minden hazánkbéü vármegyék, városok, faluk, puszták... feltaláltatnak. Első kötet. Buda 1796. 327.; A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája. XVIII. századi érdemsorozatok. (A magyar neveléstörténet forrásai III.) Szerk. Dörnyei Sándor - V. Ecsedy Judit - Pavercsik Ilona. Bp. 1989. 12—13. 126
