Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen
Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen doktora — szolgájának haját tépte meg, és lökte földre a szerencsétlent. Tettüket azzal indokolták, hogy a sértett előtte a Bursa Hungarorum árnyékszékét piszkolta össze. Az esetből az is kiderül, hogy az orvostudomány doktora a magyar bursa mellett lévő olyan egyetemi házban lakott, ahol a háznép számára nem tartottak árnyékszéket. így nem csoda, ha a szolga a szomszédba járt. Az ítélet biztosította számára ezt a lehetőséget.85 A mazóviaiak — akiket disznóknak és idiótáknak csúfoltak — nem voltak népszerűek sem a lengyelországi, sem a magyarországi diákok körében. A lengyelek főként a mazóviaiak által beszélt dialektust csúfolták ki, s azzal viccelődtek, hogy a mazóvaiak nevetséges nyelvjárását csak az okozhatta, hogy Júdás váltotta meg őket.86 1522-ben egy mazóviai hallgatót a magyar bursa közelében vertek össze. 1558-ban a bursa bezárását is nekik tulajdonították a magyarok kijelen tetve, hogy nehéz a bárányoknak farkasok között lakniuk, és ezért inkább a városban laknak.87 1507-ből ismert — és talán közismert — eset, amikor Aprószentek napján (december 28.) Várdai Mihály vezetésével Tordai Damján, Terebesi Mátyás és társaik elvertek egy lengyel tanulót. Bocsánatkérés helyett tettüket azzal magyarázták, hogy Magyarországon az a szokás járja, hogy a fiatalabb nebulókat jól elverik, hogy ez a nap emlékezetes maradjon számukra (azaz emlékezzenek az Aprószentekre). A rektor azonban nem fogadta el a magyarázatot, és a következő latin szólást idézte: „Cum fueris Romae, romano vivito more, cum fueris alibi vivito ut ibi.” A három bűnöst 2—2 aranyforint fizetésére kötelezte, ám a tettesek ennek nem tettek eleget a határidőre, ezért a főbűnös Várdai Mihályt lecsukatta. Elrendelte azt is, hogy a jövőben, Aprószentek napján, minden évben be kell csukni a bursa kapuját, hogy — a hasonló esetek elkerülése végett - azon senki ne mehessen be és aznap semmilyen órát ne tartsanak ott. Az 320—321.; Heon WachholWydzial Lekarski Uniwersytetu Krakowskiego i jego grono nauczycielskie od r. 1364—1918. Krakow 1935. 31. 85 A cloaca mint latrina lengyelországi értelmére: Slownik laciny sredniowiecznej w Polsce. Lexicon mediae et infimae Latinitatis Polonorum. II. Ed. Marian Plezia. Wroclaw—Krakow—Warszawa 1959—1967. 507. A Jeruzsálem Bursa statútumai is tiltották a diákoknak, hogy szemeteljenek, azaz az ablakon szemetet dobjanak ki, vagy az árnyékszéket összekoszolják. Acta rectoralia i. m. I. Nr. 2281.; Karbowiak, A.: Ustawy bursy i. m. 104.; Haraszti S^abó P. — Kelényi B. — S%ögi L.: Magyarországi diákok i. m. 4071., 4085. sz.; Baster, M.: Students’ Everyday Lives i. m. 116. 86 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1580., 2189., 2191., 2193., 2194.; Ptasnik, ].: Obrazki i. m. 41-43.; Boroda, K.: Studenci i. m. 293.; Paul W. Knoll: Nationes and Other Bonding Groups at Late Medieval Central European Universities. In: Mobs. An Interdisciplinary Inquiry. (Presenting the Past 3.) Ed. Nancy Deusen - Leonard Michael Koff. Leiden 2012. 112-113.; Knoll, P. IE: “A Pearl” i. m. 207. 87 Regestrum Bursae Hungarorum i. m. 36.; Henryk Barycy: Historja Uniwersytetu Jagiellonskiego w epoce humanizmu. Kraków 1935. 121.; Kovács E.: A krakkói egyetem i. m. 41-42., 185.; Dqbrowki, ].: Krakkó i. m. 59.; Boroda, K.: Studenci i. m. 293. 96
