Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen
Kelén)i Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen előtte lévő napon a bursa lakóit a seniorok hívják össze az asztalhoz, és hirdessék ki, hogy 20 arany büntetésének terhe mellett nem szabad a bejövöket megverni — folytatódott a rendelkezés.88 Az Aprószentek napi verekedés már 1491-ben is előfordult: Aprószentek másnapján sebesített meg súlyosan egy lengyel diákot Esztergomi Kristóf. A tettestársak lengyelek voltak.89 Elképzelhető, hogy ugyanez a magyarázata 1501-ben egy lengyel diák megvesszőzésének,90 valamint egy másik megvetésének a Bursában.91 A szokást a lengyel hallgatók még 1553-ban is felelevenítették.92 A rektor előtt megtárgyalt ügyekből kiderül, hogy nemcsak a magyarországi diákok rendezték vitáikat erőszakos úton. 1483-ban a Jeruzsálem Bursában fordult elő az a hallatian eset, hogy Wincenty ze Lwowa-t,93 az artes kar korábbi dékánját megverték a seniorokkal való régi, két éve tartó vitája miatt, mivel a dékán megtiltotta nekik, hogy éjszaka ki-kijárkáljanak a városba. Az eset 24 kihallgatott tanúja között számos magyarországi diák akadt: Karai 88 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 2131—2132.; Haraszti Szabó P. — Kelényi B. - Szögi L.: Magyarországi diákok i. m. 3629., 3724., 3729. sz.; Ptasnik, ].: Obrazki i. m. 39—41.; Mészáros István: Aprószentek-napi vesszőzés 1507-ben és 1762-ben. Ethnographia 87. (1976) 197-198.; Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása i. m. 112.; Sroka, S.: A magyar diákok mindennapi élete i. m. 11—12.; Sroka, S.: Kazdodenny zivot uhorskych studentov i. m. 170-171.; Stangová, R.: Krakovská Bursa Hungarorum i. m. 43.; Knoll, P. W.: “A Pearl” i. m. 208. Aprószentek napján más szokás is ismert a magyarországi városi iskolákban: ezen a napon tartották a „bolondünnepet,” ami mai szóval fordított nap volt, amikor a diákok választottak maguk közül egy püspököt és a káptalan tagjait, s így végezték el a szertartásokat. Az idősebb diákok kezébe a vessző, mint az iskola rektorának jelképe került, amellyel megfenyítették fiatalabb társaikat. A szokás még a 16. század első évtizedeiben is élt, a későbbiekben a farsangi időszakra tevődött át. Az e napi vesszőzés vagy korbácsolás élő szokás maradt Magyarországon, és újesztendei szerencsekívánásként értelmezhető. Hosszú továbbélésére utal, hogy ugyanezen a napon egyházi keretek között, az iskolások jelenlétében áldották meg a tam'tók pálcáit a 20. században. Radó Polikárp: Az aprószentek és a magyar liturgiatörténet. Theologia 10. (1943) 257-260.; Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. I—III. Szeged 1998. I. 163—166.; Zolnaj L.: Fény és árnyék i. m. 140—141.; Mészáros István: Orszavak [A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége Magyarságismereti és tanításmódszertani internetes folyóirata szórványban élőknek] (2009) 1—6. (elérhető: http://www. nyeomszsz.org/ orszavak/pdf/MeszarosüjJav.pdf letöltés ideje: 2017. 11. 06.) 89 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1500.; Haraszti Szabó P. — Kelényi B. - Szögi JL: Magyarországi diákok i. m. 2732. sz. 90 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1894., 1902.; Haraszti Szabó P. — Kelényi B. — Szögi H: Magyarországi diákok i. m. 3332. sz. 91 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1893., 1900.; Haraszti Szabó P. - Kelényi B. - Szögi L.: Magyarországi diákok i. m. 3179., 3208., 3313. sz. 92 Acta rectoralia i. m. II. Nr. 399, 400. 93 Knoll, P. IV.: “A Pearl” i. m. 656. 97
