Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régióin belüli peregrinációjában
Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régión belüli peregrinációjában a 6—'7%-a. Ellenben ez azt is jelenti, hogy Prágában 1409-ig jelentősen több magyar tanult, mint Bécsben (Prágában több mint 900 fővel, míg Bécsben csak mintegy 700 tanulóval számolhatunk),21 ahogy az is jól látszik, hogy 1420- ig összességében is közel ugyanannyi magyarországi tanulót képeztek a cseh fővárosban, mint Bécsben. A mérleg serpenyőjét minden bizonnyal Prága hanyatlása billentette Bécs felé ilyen mértékben, hiszen az 1400-as években Bécs még éppen csak, hogy megelőzte Prágát a magyar diáklétszám szempontjából. Eddig csupán a szabad művészeti tanulmányokat folytató diákokról esett szó, de érdemes a jogi oktatásra is vetni egy pillantást, még akkor is, hogyha ez arányaiban nem fogja növelni az összlétszámot, hiszen ahhoz, hogy valaki egy magasabb fakultáson folytathassa tanulmányait, előbb be kellett iratkoznia és minimum a legalsó grádust meg kellett szereznie a septem artes liberaleshól.22 Jogi tanulmányok Kelet-Közép-Európában Sajnos ebben a kérdésben még megbecsülni is nehéz az összlétszámot. A jogi stúdiumok terén Prága elsősége feltételezhető a 14. században. A számokat tekintve Prága minden itáliai egyetemet megelőzött a 14. században, noha összességében Itália, mint régió intézményei természetesen nagyobb magyar- országi diákcsoportot fogadtak ebben az időben.23 Mindennek ellenére az iménti megállapítás most is helytálló. Még akkor is, ha fentebb a forrásadottságoknál kitűnt, hogy Bécsből csupán 1402-től maradtak fent a jogászok matri- kulái, Krakkóból pedig éppenséggel semmi. 21 Tüskés A.: Magyarországi i. m. 45-107. Noha Tüskés összesen 824 diákot gyűjtött össze az 1409. évvel bezárólag, ez a szám feltehetően nagyobb a valóságosnál. Az egyetemtörténeti kutatócsoport adatbázisában jelenleg ugyanis 723 bécsi diák szerepel ugyaneddig. 22 Tónk S.: Erdélyiek i. m. 99. Noha Tónk itt a magisterium elnyerését tekinti alapvetőnek ahhoz, hogy egy diák magasabb fakultásra léphessen, nem egy esetben, pl. Prágában is már a BA megszerzése után ismerünk joghallgatókat. Pl. Nicolaus Feystrip de Czyps baccalaureus artium 1393-ban, míg 1392-ben már a jogi egyetemen tanul. Liber Decanorum Facultatis Philosophicae Universitatis Pragensis ab anno Christi 1367 usque ad annum 1585. I—II. Ed. Joannes Nepomuk Gerzabek. Pragae 1830—1832. I. 288.; Album seu matricula facultatis juridicae Universitatis Pragensis ab anno Christi 1372 usque ad annum 1418. Ed. Ioannes Spurny. Pragae 1834. (a továbbiakban: AJP) 44. 23 Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti kutatócsoport által gyűjtött, Itáliára vonatkozó adatok szerint 1348-tól kezdve 1401-ig 68 magyarországi diák tanult az Appennin- félsziget intézményeiben, 1420-ig ez a szám 88-ra emelkedett. Összességében tehát Itáliában több magyar tanult jogot, mint Prágában, de egyetemekre lebontva már a cseh főváros egyeteme áll az első helyen. A Nyugat-Európába (benne az Itáliába) irányuló magyarországi egyetemjárás adattárának publikálása folyamatban van. 62
