Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Zsoldos Attila: A gyűlések rendje
Zsoldos Attila: A gyűlések rendje Magyarországon járt, javarészt a Druget Fülöp kormányzata alatt éppen ez idő tájt kiformálódó tartomány területén.23 Az útja során kiállított oklevelekben nyoma sincs annak a fontos ügynek, mely akadályt gördített az országos gyűlésen való megjelenése elé,24 kedvelt hívének meglátogatása talán csak ürügyül szolgált a távolmaradásra, meglehet azonban, hogy valóban apósával, a lengyel királlyal találkozott, amint az felmerült.25 Annak nincs nyoma, hogy aztán 1321. június 14-én valóban összeült-e Fehérváron az országos gyűlés, ha azonban mégis megrendezték — ami nem tűnik valószínűnek —, bizonyosra vehető, hogy ismét a király nélkül, hiszen ekkortájt Károly éppen útban volt Temesvárról Eszaknyugat-Magyarországra, hogy hódoltassa a március 18-án meghalt Csák Máté26 tartományát.27 Az mindenesetre bizonyos, hogy az 1320-as évekből ezt követően már nem találunk forrásainkban utalást országos gyűlésekre: sem tervezettekre, sem valóban megrendezettekre. Azt gondolhatnánk tehát, a „szokott gyűlések” tartásának tilalmazása ekkor kezdődhetett, s az 1338. évi panaszirat csupán annyiban tér el a valóságtól, amennyiben megfogalmazása akár úgy is érthető, hogy ez a helyzet I. Károly uralkodásának egész addigi időszakát jellemezte volna. Valójában azonban az 1320-as évek csendjét követően a következő évtizedben újrakezdődik az országos gyűlésekre vonatkozó adatok rendszeres és — az időrendet illetően — sajátos mintázatot mutató sorozata. A jelenség nem teljesen ismeretlen,28 az azonban, hogy az országos gyűlések felújításának kérdése felkeltette volna a kutatás érdeklődését, a legkevésbé sem állítható. Az 1330-as évek gyűléseire az első — általam ismert — adat 1332-ből való, amikor Csanád esztergomi érsek február 2-án keltezett oklevele szerint — Aba 23 Vö. Zsoldos Attila: A Druget-tartomány története 1315—1342. (Magyar Történelmi Emlékek - Értekezések) Bp. 2017. 76-77. 24 1320. nov. 27.: Anjou-kori okmánytár I—VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878—1920. (a továbbiakban: АО) I. 586—587., 1320. nov. 28.: Vysady miest a mesteciek na Slovensku (1238-1350). Ed. Eubomír Juck. Bratislava 1984. 94-95., CD VIII/5. 112-113., 1320. dec. 2.: АО I. 588-589., dec. 10.: DF 272 605., 1320. dec. 16.: Anjou-kori Oklevéltár I-XV., XVII., XIX-XXXIL, XXXIV., XXXVIII., XL. Szerk. Kristó Gyula, Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, B. Halász Éva, Kőfalvi Tamás, Piti Ferenc, Rábai Krisztina, Sebők Ferenc, Teiszler Éva, Tóth Ildikó. Szeged— Bp. 1990-2015. (a továbbiakban: AOklt) V. 957. sz. 25 Engel P.: Az ország újraegyesítése i. m. 135. 26 Botka Tivadar: Trencsényi Chák Máté nádor halálának éve és napja. Századok 6. (1872) 190-193. 27 Engel P.: Az ország újraegyesítése i. m. 128., vö. Spekner E.: Hogyan lett Buda i. m. 150. (878. sz. jegyz.). 28 Vö. pl. Engel P.: Szent István birodalma i. m. 121. (105. sz. jegyz.) és Spekner E.: Hogyan lett Buda i. m. 163. (1000. sz. jegyz.). 619
