Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Vörös Boldizsár: A pöröly lecsapott. Karikatúrák a Magyarországi Tanácsköztársaságban
Vörös Boldizsár: A pöröly lecsapott. Karikatúrák a Magyarországi Tanácsköztársaságban Akárcsak a Borsszem Jankó elemzett címlapképén, az Aprilis április 25-ei számának karikatúráján is kövér, idősebb emberként jelenik meg az egykori gazdag, mint volt háziúr, aki irigykedve nézi a földön mászó csigát: „Boldog csiga. Ennek nem vették el a házát...”. A folyóirat április 3-ai számának karikatúráján ugyancsak nagy hassal látható a tényleges fegyveres szolgálatot elkerülni igyekvő „megrémült hadimilliomos”, aki, a képaláírás szerint, ezt mondja: „Szívesen elmennék a vörös gárdába — ha ott is volna irodai segédszolgálat.” A milliomos iránt a kép által keltett ellenszenvet erősíthette, hogy az Áprilisnak szintén ebben a számában jelent meg Nagy Lajos A milliomos-állat című írása, amely a karikatúrához hasonlóan ábrázolta a figurát. E szerint a milliomosállatok között a legváltozatosabb típusok találhatók, „igen gyakori a középtermetű, holdvilágképű, cvikkeres, hájas hasú milliomos. Pofájába vastag szivar van dugva”. A Mátyás Diák május 4-ei számának egyik karikatúráján pedig valóban állatként, „burzsoá” felirattal ellátott bikaként látható a rendszer ellensége, az 1919. május 1-jei ünnepség vörös dekorációi között. Az ábrázoláshoz kapcsolódó Vöröstől vadul a bika felirat azt juttatja kifejezésre, hogy a forradalmi-munkásmozgalmi jelkép, a vörös szín ingerü a burzsoákat, ugyanakkor a bikaviadalok felidézésével utal az ellenük vívott küzdelemre. A semmittevő nemest támadta az egyik karikatúra a Borsszem Jankó április 20-ai számában: az Új csattanó ,A- magyar nemes”-he^ című kétrészes ábrázolás, amelynek készítője a korabeli élclapokban nem ritka „negatív múlt” — „pozitív jelen” ellentétet alkalmazta. A Tanácsköztársaság propagandájában kiemelkedőként méltatott költő, Petőfi versének egyik szakaszát idézve mutatta be a nemes múltbeli henyélését, a második képen azonban egy munkásfigura fülön fogja őt, és „Gyerünk csak!” felkiáltással jelzi, hogy vége van addigi életének. Címerképek átalakításával érzékeltette a múlt és a jelen közti különbséget A% Érdekes Újság április 3-ai számában a Címerek hajdan és most feliratos ábrázolás alkotója. Az egyik egykori címeren felemelt fejű, erős testű, koronás oroszlán lép diadalmasan, a másikon egy koronás, ragadozó madár koszorút tart — ám az aktuális helyzetben az egyik címeren az oroszlán lesoványodva, megtépázott sörénnyel, lehajtott fejjel, botra támaszkodva lép, a madár pedig tépett toliakkal, lehajtott fejjel, a címerbe kapaszkodva ül, koronájuk kiesett a címerekből: mindezzel pedig birtokosaik, az egykori hatalmasságok bukását jelenítette meg a karikaturista. Ezzel az ábrázolással rokonítható Biró Mihály rajza az Aprilis szintén április 3-ai számában, amelyen „Műtárgyak régiségek a XX. századból” feliratú tábla alatt lévő boltban többek között koronák, trónszék, főpapi pásztorbot és fegyverek láthatók, a képaláírás szerint pedig a boltos ezt mondja az előtte elhaladó járókelőnek: „Elvtárs! Parancsol néhány egészen új régiséget...?” A fegyverek elhelyezése a hatalmat jelképező különféle tárgyak mellett ugyanakkor azt az elgondolást juttatja kifejezésre, hogy a világi és az egyházi nagyságok veresége után már háborúk sem lesznek többé. 606
