Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918—1919-ben megalakítása érdekében.” Ezért kérte az említett intézményektől, hogy mielőbb lépjenek vele kapcsolatba. Miután ez megtörtént, a szövetség alakuló ülését, melyen a tudományos, az altiszti és a szolgaszemélyzet képviselői is jelen voltak, 1918. november 16- án tartották az egyetemi könyvtárban. A tanácskozáson elnöklő Hóman indítványozta, hogy a követeléseiket tartalmazó memorandummal forduljanak az illetékes minisztériumokhoz. Az erről folytatott vita után végül összeállítottak egy határozati javaslatot, melyet hárman szövegeztek: a tanácsköztársaság idején a Művészeti és Múzeumi Direktórium elnökeként tevékenykedő Pogány Kálmán, a segédszemélyzetet képviselő Pintér József, illetve Hóman. Ebben üdvözölték „a független magyar népköztársaság első kormányát“, és „sürgős kívánságaikat“ is előterjesztették. A 13 pontba szedett kérések szinte kizárólag anyagi természetűek voltak: magasabb fizetést, státuszrendezést, a protekció megszüntetését, a szolgálati idő egységesítését, a munkakörök pontos elkülönítését, „különös sérelmek” esetén az egyesület illetékes minisztériummal való közvetlen érintkezésének jogát; általánosságban tehát kedvezőbb munkakörülményeket szorgalmaztak. A november 19-i, az Egyetemi Könyvtár olvasótermében tartott alakuló közgyűlésre Hóman hét pontban fogalmazta meg a szövetség céljait. Eszerint — a Műegyetem Könyvtára kivételével - a két héttel korábban érintett intézmények, illetve rajtuk kívül a Műemlékek Országos Bizottsága, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége „összes alkalmazottai, hivatali rang és kategóriakülönbség nélkül demokratikus alapokon nyugvó autonóm szervezetbe tömörülnek, s megalakítják a Tudományos Intézetek Szövetségét”, amelynek „tagja lehet minden magyar tudományos intézet hivatali személyzete”. A tagintézetek képviselőiből hozzák majd létre „a Szövetség végrehajtó szervét, a Tudományos Intézetek Tanácsát”. Céljuk „egyrészt a tudományos intézetek kultúrmunkásságának biztosítása és fokozása, másrészt az összes tudományos intézeti alkalmazottak sajátos tudományos, hivatali, erkölcsi és anyagi érdekeinek hathatós védelme; [...] a szövetség teljesen távol tartja magát a politikától”. Mindehhez hozzátették, hogy a „szövetség lelkesedéssel üdvözli a függeden magyar köztársaság első népkormányát”. Erről — és korábbi, 13 pontos kérésükről — már másnap értesítették a kultuszminisztert.31 Hamarosan sorban érkeztek a levelek arról, hogy az egyes intézmények ki(ke)t jelölnek a Szövetség tanácsába, a jelentkezők között volt a kolozsvári, a debreceni, a pozsonyi tudományegyetem és az MTA könyvtára is. Pozsonyból Hómannak mint a Tudományos Intézetek Szövetség „jelenlegi vezetőjének” címezték a levelet, ami ismét azt sejteti, hogy őt tartották a szervezet motorjának.32 A Szövetség 1919. február 9-i ülésén Hóman „ügyvezetőként” számolt 31 OSzKK Fond 15/111. — Pesti Napló, 1918. november 20. 7. 32 OSzKK Fond 15/111. 599
