Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918—1919-ben koztatta tehát a magyar tudománypolitika jövője, amelyről 1920 elején jelent meg egy hosszú tanulmánya. A proletárdiktatúra és a tudomány viszonyáról a legcsattanóbb választ a meghasonlott Kunfi Zsigmond adta, a Magyarországi Szocialista Párt 1919. június 12-i kongresszusán. „A szellemi élet, kultúra, tudomány, irodalom és művészet terén — közölte Kunfi, akinek szavait aztán Lukács György és Rákosi Mátyás visszautasította - az erőszak alkalmazásának helye egyáltalán nem vagy csak a legkisebb mértékben és végső szükség esetén lehet. Szerintem a tudományos, irodalmi és művészeti élet a szabadságnak egy bizonyos légköre nélkül ki nem fejlődhetik: a proletariátus diktatúrájának ebben a tíz hetében minden szellemi és tudományos élet abszolút pangása észlelhető, [...] valóságos szellemi bénaság ül minden szellemi munkán, és ez olyan dolog, amelyet nincsen okunk fönntartani.”29 A budapesti tudományegyetem és a kormány között kialakult konfliktus nemcsak a korábbi, a forradalomban fontos szerepet vállaló egykori barátaitól és a vele közös célokat valló ismerőseitől — csak a Thália Társaságbélieket említve: Balázs Bélától, Bánóczi Lászlótól, Benedek Elektől, Hevesi Sándortól, Kodály Zoltántól, Lukács Györgytől30 — távolította el Hómant, hanem az új berendezkedéstől is. Miként a rendelkezésünkre álló szórványos, néha egymásnak is ellentmondó forrásokból sejthetjük, az átalakulás 1918 végi támogatójából 1919 elejére a mindinkább balra tolódó kormány óvatos ellenzője, a tanácsköztársaság passzív ellenfele lett. (Ez persze csak következtetés, hiszen Hóman tanácsköztársaság alatti tevékenységéről - sok társáéhoz hasonlóan — szinte semmit sem tudunk.) Ezt támasztja alá, hogy a Tudományos Intézetek Szövetségének megalakítását is Hóman szorgalmazta. 1918. november 6-án az Országos Levéltár, a Szépművészeti, az Iparművészeti és a Magyar Nemzeti Múzeum, a Földtani Intézet, a Műegyetemi Könyvtár „hivatali személyzetének” küldött levélben közölte, hogy: „A budapesti magyar tudományegyetemi könyvtár személyzetének szabad szervezete f. hó 4-én tartott alakuló gyűlésén következő határozatot hozta: »Tekintettel a tudományos intézetek alkalmazottainak különleges közös érdekeire, kívánatosnak tartja a szervezet egyelőre a budapesti, később az összes magyarországi állami tudományos intézetek alkalmazottai által alakítandó közös szabad szervezet alakítását, az egyes intézeti szervezetek autonómiájának biztosításával«, s egyben kötelességévé tette a személyzetekből alakított hattagú bizalmi testületnek, hogy haladéktalanul érintkezést keressen a nagyobb budapesti állami tudományos intézetekkel a nagyobb szervezet 29 Népszava, 1919. június 13. 5. 30 Az 1904 és 1908 közötti Thália Társaságnak, amely az első alternatív színházi csoportosulás volt Magyarországon, Hóman is tagja volt. Az itt említettek - számos író, művész és tudós társaságában — azonnal csatlakoztak a Magyar Nemzeti Tanácsot támogató nyilatkozathoz is: A magyar intelligenciához. Világ, 1918. november 3. 12. 598
