Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben

Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918—1919-ben hogy ugyan továbbra is törvénysértőnek tartja az eljárást, de nem akadályozza a kinevezett tanárok működését, ha a minisztertanács előtt teszik le az esküt.25 A vita végül úgy zárult, hogy Kunfi Zsigmond 1919. február 5-én az egyetem autonómiáját — amelynek február 1-jén még a megerősítését ígérte — megszüntette. Felmentette a rektort, s az intézmény élére Jászi Oszkárt — akit (hat társához hasonlóan) minisztersége első napján nevezett ki professzornak- áhította kormánybiztosként. Jászi három nappal később bejelentette, hogy „[...] az orvosi és teológiai karral [amelyek nem álltak ki a jogi kar mellett] megállapodásra jutott és e karok autonóm működése továbbra is érinteden marad. A jog- és államtudományi, valamint a bölcsészettudományi kar autonó­miáját azonban [...] fölfüggesztette.”26 Hóman a bölcsész magántanárok 1919. február 12-i értekezletén közölte, hogy az általa fogalmazott memorandumot átadták a kultuszminisztériumnak — mint láttuk, ennek nem volt foganatja —, majd miután Tápay-Szabó László ismertette az egyetemi reformról írt tervezetét, megállapította, „[...] hogy ha­bár többen nem helyesük az átmenet nélküü gyors reformot az egyetemen, kénytelenek voltak belemenni Szabó L. tervezetének tárgyalásába, mert fait accompH elé állították őket. De csak akkor menjünk bele, ha erre felkérnek bennünket.” Ragaszkodott „ahhoz, hogy Jászi kérjen meg bennünket”, ám miután Dienes Pál közölte, hogy „Jászi már várja a javaslatot; ezzel tehát fel­szólított bennünket”, Hóman ebbe „belenyugodott”. Egy héttel ezután, ifj. Toldy László már arról számolt be, hogy a tervezetet Dienes jelenlétében át­adta Jászi Oszkárnak, aki azt „megfelelőnek találta”. A reformelképzelésekről ugyan a későbbiekben is tárgyaltak, a tanácsköztársaság azonban megakadá­lyozta azok megvalósítását. Az új rezsim ugyanis a korábbiaknál jóval radikáli­sabban látott neki a felsőoktatás átalakításának, Dienes Pál, mint politikai megbízott vezényletével. Emiatt Hóman magántanárként tanúsított aktivitása is véget ért. A magántanári napló végére ceruzával ráírta: „Márc. 21. proletár- diktatúra. Szövetség feloszlott.”27 Hogy miként érezhetett és gondolkodhatott a tanácsköztársaság előtti napokban, szeretett mesteréhez, Fejérpataky Lászlóhoz írt levele szemlélteti: „Nemzetünk jövője még ismeretlen előttünk, de bizonyos, hogy fajunknak fennmaradásáért erős küzdelmet keü megvívnia. Az is bizonyos, hogy addig nem pusztulunk el, amíg Kelet-Európának kultúráját vezetni tudjuk, amíg tudományunkat magyarul hirdetjük. EUenségeink elzárhatnak előlünk minden utat, de tudásvágyunk elé nem állíthatnak sorompókat.“28 Már ekkor foglal­25 Utván Gy.: A forradalmi kormány i. m. 407. és 420—424. 26 Az egyetem autonómiája. Népszava, 1919. február 9. 7. - Lásd még ]ássj Oszkár: Magyar kálvária — magyar föltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanul­ságai. Bp. 1989. 101. 1 27 OSzKK Fond 15/157. 28 Uo. Fond 32/143. Hóman Bálint Fejérpataky Lászlónak, 1919. március 12. 597

Next

/
Oldalképek
Tartalom