Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben tudományos működésükkel rászolgáltak”.17 A jogi fakultás tiltakozásához egyébként a kormányt támogató, a progresszívek közé sorolt Pikier Gyula és Somló Bódog szintén csatlakozott, törvénysértőnek ítélve a miniszter módszereit.18 Az egyetem tanácsa január 29-én foglalkozott az új tanárok ügyével, s mivel véleménye egyezett a jogi karéval, ezért kérte a minisztert, hogy az önkényes kinevezéseket helyezze hatályon kívül.19 Kunfi erre kijelentette, „hogy a budapesti egyetemi tanács ezzel nyíltan kibontotta az ellenforradalom zászlóit”. Az egyetemi tanács álláspontjához a jogi fakultás magántanárai is csatlakoztak, s ugyanezen az estén a bölcsész magántanárok szintén az autonómia ügyéről tanácskoztak.20 Az utóbbi testület plenáris ülésén Hóman Bálintnak jutott a főszerep. Miként Tápay-Szabó László fölidézte: bár a jelenlévők „[...] túlnyomó többsége eleinte nem idegenkedett a Károlyi-kormánytól, a többnyire igen szenvedélyes beszédek elhangzása után impozáns többséggel elfogadtuk Hóman Bálint [...] határozati javaslatát.”21 Hóman a kétkedő hangokkal szemben ugyanis hangsúlyozta, hogy az egyetemi autonómia létező intézmény, s bár nekik a politikához semmi közük sincs, a tudományhoz igenis van. Több más tervezet megvitatása után elfogadott határozati javaslatának szövege így hangzott: „A Bölcsészet- és természettudománykari magántanárok Országos Szövetsége kívánatosnak és szükségesnek tartja az egyetemi oktatásügy és szervezet korszerű reformját és az egyetemi autonómia modern tudományos szellemben való kiépítését. Az ehhez fűződő nagy fontosságú tudományos érdekekre tekintettel a tudományos szempontok teljes megóvása végett kívánja, hogy a jövendő teljes demokratikus jogegyenlőség alapján választott törvény- hozás által megalkotandó reform előkészíttessék, és az előkészület munkálatai során ügy az egyetemi nyilvános tanárok, mint a magántanárok véleménye meghallgattassék, és képviselőik az előkészítő munkálatokba is bevonassanak. Addig, míg a reform megvalósul, a Szövetség a tudományos munka szabadsága érdekében ragaszkodik a magyar tudományegyetemeknek jogszokásban, szabályrendeletekben és törvényekben biztosított jogaihoz, és kívánja azok tiszteletben tartását. A szövetség elvárja tagjaitól, hogy az egyetem jelölési jogának mellőzésével létrejött kinevezéseket nem fogad el.”22 17 Obstrukció az egyetemen. Pesti Napló, 1919. január 29. 1.; Nagyjából ugyanezt tartalmazta az orvostudományi kar 1919. február 3-i, egyetemi tanácsnak írott jelentése is: Utván Gy.: A forradalmi kormány i. m. 417. 18 Az egyetem harca a hét kinevezés ellen. Pesti Napló, 1919. január 29. 4. 19 Utván Gy.: A forradalmi kormány i. m. 413-415. 20 Néptörvény készül az egyetemről. Az Est, 1919. január 31. 3. 21 Tápay-S^abó U: Nagy reformok i. m. 22 OSzKK Fond 15/157. 595
