Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918—1919-ben első miniszteri munkanapján, 1919. január 22-én arról értesítette az egyetemi tanácsot, hogy a jogi karra hét professzort nevez ki, s a fakultás „hozzászólásának kikérését ezúttal a forradalom szellemi vívmányainak biztosítására” mellőzi.13 A jogi kar tanácsának január 25-én a miniszterhez intézett felterjesztése határozottan tiltakozott ez ellen, és egyhangú szavazással nevezte törvény- sértőnek az eljárást.14 Kunfi azonban nem hátrált. A sajtó hírei szerint 1919. január 25-én a budapesti egyetem bölcsészkarára — megint csak mindenféle egyeztetés nélkül — nyilvános rendes tanárrá nevezte ki a kvalitásai alapján ezt feltétlenül megérdemlő, ám doktori címmel nem rendelkező Babits Mihályt, a filozófus Foga- rasi Bélát, a művészettörténész Fülep Lajost — aki egyébként tiltakozott, hogy az autonómia sérelme árán legyen professzor a vegyész Hevesy Györgyöt, a filozófus Lukács Györgyöt és a klasszika-filológus Révay Józsefet. További tizenkét professzori kinevezést is előlegezett, jelezve, hogy ezekről sem fog egyeztetni.15 A hírt egyébként — nyilván a várható tiltakozás miatt, illetve azért, mert Kunfi nem akart az egyetem újabb fakultásán is frontot nyitni — már másnap cáfolta, és „teljesen alaptalannak” nevezte Kunfi pártjának lapja, a Népszava. (A zavaros viszonyokra és kommunikációra viszont jellemző, hogy a Színházi Elet - „egész sor új katedra rendszeresítése” mellett - Babits és Lukács professzorságát köszöntette.) A tervek azonban később — igaz, csak részben — mégis megvalósultak: a tanácsköztársaság kikiáltása után jó két héttel, 1919. április 7-én az említettek közül — több mint két tucat társuk mellett — Babitsot, Fogarasit, Fülepet és Révayt is kinevezték.16 A sajtóban olyan értelmezések is megjelentek, miszerint az egyetem ugyan nem kérdőjelezte meg a jelöltek rátermettségét, csak a jogai semmibevételét jelentő eljárást utasította vissza. Az elsőként tiltakozó jogi kar tanácsülésén például állítólag elhangzott, „hogy a kinevezett tanárok nagy része erőszak nélkül is, meghívás útján bejuthatott volna az egyetemi tanárok sorába, mert 13 A kérdéskör mindmáig legrészletesebb - bár Kunfi, Jászi, a polgári radikálisok és általában az új kormányzat irányában meglehetősen elfogult -, dokumentumokkal kísért kifejtése: látván György: A forradalmi kormány és a budapesti tudományegyetem erőpróbája 1918-1919 fordulóján. Történelmi Szemle 11. (1968) 401-427., az idézet: 409. 14 Uo. 409-413. 15 Újabb tanári kinevezések a budapesti egyetemen. Az Est, 1919. január 26. 5. 16 Minderről, illetve Fülep kinevezésével kapcsolatos aggályairól bővebben: Babus Antal: Fülep Lajos az 1918—1919-es forradalmakban. I—V. rész. Új Forrás 34. ( 2002) 3—7. sz. (főként a III. rész).; A Népszava cáfolata: Népszava, 1919. január 26. 6.; A S%ínhá% Elet 1919. február 9-16-i számának 10—11. oldalán: Két új professzor címmel köszöntötték Babitsot és Lukácsot az egyetemi katedrán. Szinházi Elet 8. (1919) 6. sz. 594
