Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918—1919-ben magántanárok bizalmából következőleg — vallotta —, mint bizalmi férfi vettem részt a kezdeményezésemre alapított Tudományos Intézeti Alkalmazottak Szövetsége és a Bölcsészetkari Magántanárok Országos Szövetsége vezetésében 1918. november 5-től 1919. március 21-ig. Ez egyesületek — egyik főcéljuk a szakszervezeti szervezkedés megakadályozása lévén — működésüket a terror kitörésekor beszüntették.” A tanácsköztársaság idején a közalkalmazotti szak- szervezetben mégis megmaradt bizalminak, de a bizalmi értekezleteken nem jelent meg. Mindezt a főnöke, Ferenczi Zoltán a rektorhoz intézett fölterjesztésében tanúsította. Emellett Hóman közölte, hogy „Kenczler Hugó múzeumi polit, megbízott rendeletére szakvéleményt adtam (A./) a Nemzeti Múzeum éremtárának tervezett szétosztásáról, minek eredményeképpen az értékes gyűjtemény érin- teden maradt”. Ugyanakkor „tudományos meggyőződésére” hivatkozva visszautasította, hogy „a középiskolai tanárok számára készült materialista kézikönyv középkori részét” ő dolgozza ki, akárcsak egy másik, középiskolai tankönyv megírására vonatkozó kérést.8 Ezt Szekfű Angyal Dávidnak írt későbbi levelében is megerősítette.9 Hóman 1919. novemberi igazolási iratán még szerepelt, de később ceruzával kihúzta azt a részt, miszerint: hogy a zaklatásoktól „meneküljek, kijelentettem, hogy elhatározott szándékom — a rezsim fennmaradása esetén — a földműves pályára való áttérés”. A Levéltárügyi Tanácsban sem fogadta el a felkínált tagsági helyet. Azt viszont elismerte, hogy az „általános státuszrendezés során” 1918. december 31-étől VI. fizetésű osztályú könyvtárőrré lépett elő; ennél magasabb fokozatba nem is kerülhetett volna. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban többször részt vett „az összes tisztviselői érdekképviseletek jelenlétében tartott státuszrendezési tárgyalásokon”. Emellett egy küldöttséget vezetett a kultuszminisztériumba, amely bemutatta „a Bölcsészetkari Magántanárok Országos Szövetségének indítványomra hozott határozatát, melyben megbélyegezve [Kunfi Zsigmond kultuszminiszter] törvénysértő intézkedéseit, óvást emeltünk az egyetemi autonómia megsértése miatt”. A tanácsköztársaság alatt 1919 májusában ott volt „a múzeumi és könyvtári tisztviselők munkabérrendezését” tárgyaló és „két munkabérrendezés“-ről tartott értekezleten. „Könyvtári folyóügyekről s az általuk tervezett reformokról“ többször is megbeszélést folytatott Dienes Pállal, a budapesti tudományegyetem politikai megbízottjával. „Szóval, tettel vagy bárminemű magatartással” azonban nem segítette elő „a nemzetellenes és keresztényellenes áramlatok, különösen a bolsevizmus terjedését”, nem folytatott kommunista propagandát, nem tartott előadást forradalmi kurzusokon, nem sértette meg az egyetemi autonómiát, és senkit sem sodort veszedelembe. 8 OSzKK Fond 15/23. 9 Dénes I.: A történelmi i. m. 192., 198. és 207-208. 592
