Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
ő kapta a legtöbb szavazatot, s a későbbiekben is mint „főbizalmi” működött a könyvtárban.5 Hóman a budapesti tudományegyetem 1919-ben folytatott igazolási vizsgálatkor sem tagadta, hogy bizalmiként a kezdeményezésére alapított Tudományos Intézeti Alkalmazottak Szövetsége, illetve a Bölcsészetkari Magántanárok Országos Szövetsége vezetésében is részt vett. Sőt, a bizalmi tisztet a Tanácsköztársaság idején is — „a könyvtár tisztviselőinek és igazgatójának határozott kívánságára” — megtartotta, különböző, könyvtári szakkérdésekkel és munkabérrendezéssel kapcsolatos értekezleteken megjelent, és felszólalt.6 Mindezt a főnöke, Ferenczi Zoltán, illetve Gulyás Pálnak, a neves bibliográfusnak és irodalomtörténésznek 1921-ben a tanácsköztársaság könyvtárügyéről megjelent munkája is igazolta.7 A Hóman-hagyatékban megőrzött dokumentumokból kiderül, hogy 1919. március 26-án lett a tanácsköztársaság kikiáltása után alakult Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége tagja, s ez év augusztus 4-én lépett ki belőle. A kor bizarr viszonyait tükrözi, hogy saját lakásának használatára a Magyar Tanácsköztársaság Központi Lakásbizottsága által április 4-én kiállított igazolvány jogosította föl. Szintén a diktatúra groteszk vonásait tanúsítja, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság könyvtárügyi politikai megbízottja, Dienes László 1919. május 21-én rendelkezett arról, hogy Hóman „bjudajpesti tudományegyetemi könyvtári munkás dolgozószobája, valamint a lakás[á]ban elhelyezett könyvek mindennemű igénybevétel alól mentesítendők” lehessenek. Alig egy hónap múlva, július 16-án Dienes helyettese, Kőhalmi Béla is megerősítette a döntést. A Hadügyi Népbiztosság 1919. június 20-i sorozóigazolványa alapján Hóman „kiképzetten elvtárs” a fegyveres őrszolgálatra alkalmasnak bizonyult. A román megszállás idején, augusztus 22-én, majd szeptember 16-án is szabad mozgását biztosító iratokat kapott a román hatóságoktól. A Budapesti Állam- rendőrség Főkapitányságától valószínűleg 1919. október 20-án kapott igazolvány szerint „mint állambiztonsági megbízott a rendőrség védelme alatt köztisztséget tölt be”. 1919. november havában pedig a IV. kerületi karhatalmi parancsnokság tanúsította, hogy náluk teljesít szolgálatot, ezért „a fegyverzete és fölszerelési tárgyai a rekvirálás alól mentesek”. Hóman tehát a tanácsköztársaság utáni zűrzavarban egyértelműen a két forradalmat elutasító erők oldalán állt. A budapesti tudományegyetemen 1919. november 22-én vetették alá az akkoriban szokásos igazolási vizsgálatnak. Ennek során kijelentette, hogy nem volt tagja semmilyen forradalmi szervezkedésnek, és a forradalmat előkészítő akciókban sem vett részt. „A könyvtári tisztviselők, illetőleg a bölcsészetkari Ujváry Gábor: Hóman Bálint 1918—1919-ben 5 Vértesy M.: Hóman i. m. 57—58. 6 Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár (a továbbiakban: OSzKK), Fond 15/23. 7 Gulyás Pál: Kommunista könyvtárpolitika. Bp. 1921. 28. és 115. 591
