Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Történelem segédtudományai - Reisz T. Csaba: Szép(ligeti) kis história

Reisz T. Csaba: Szép (ligeti) kis história

kötheti-e a fotómásolat vagy hiteles másolat kiadását olyan levéltári anyagról, amelynek kutatását előzőleg már engedélyezte”.

1964. december 29-én Szedő Antal, az MM Levéltári Osztály vezetője arról értesítette a MOL-t, hogy véleménye szerint „a kutatási engedély nem involválja magában másolatok készítésének engedélyezését is. Különösen akkor nem, amikor a kutató az egész sorozat mikrofilmjeihez akar jutni, ezt a fenntartó véleményem szerint nem köteles engedélyezni. A sorozatok mikrofilmezése iránt a levéltárosok mindenütt aggodalmat táplálnak.”9

Szedő ugyanaznap értesítette a Kalocsai Érseki Hatóságot is a minisztérium álláspontjáról: „Az Érseki Levéltár magántulajdon, és mint ilyen a fenntartó Érseki Hatóság jogkörébe esik. Ezt a tényt ismerték el azzal, hogy az egyházi anyakönyvekről készített filmekről csak az Önök engedélyével készíthető másolat.” Ugyanakkor a levéltár nemzeti érdekű, tehát a kutatás előtt meg kell nyitni, amelyért díj nem szedhető. A másolatokért kérhető az előállítás költségeinek megfelelő díj. „Legérdekesebb kérdés a sorozatok (69 év anyagának) lefilmezése. Ezt valóban nem köteles a fenntartó engedélyezni, ez valóban elidegenítésként hathat. A külföldre csak az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyével vagy a Levéltári Osztály útján küldhető ki levéltári anyagról másolat.” — zárta levelét Szedő.10

A Kalocsai Érseki Hatóság — hivatkozva a minisztérium nyilatkozatára — 1965. március 8-án dr. K. G-t arról értesítette, hogy kérését nem teljesítheti, mert 69 év anyagának lefilmezése a „minisztérium állásfoglalása szerint is a magántulajdont képező levéltári anyag egy részének elidegenítése volna”. Az érseki hatóságnak arra is ügyelnie kell, hogy „a levéltár anyagáról külföldre csak az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyével vagy a Művelődésügyi Minisztérium útján kerülhet ki másolat. Ez a megkötöttség is a kért engedély megadása ellen szólt”.11

Az ügyben keletkezett iratok tartalmazzák az első adatot arról, hogy az 1959. december 15-én tartott levéltárosi értekezleten nemcsak technikai, hanem bizonyos jogosultsági kérdésekről is szó es(het)ett. A MÓL levéltárában nincsenek ügyiratok, amelyek a másolatok készítésére vonatkozó engedélyekre vonatkoznának, tehát ez az engedélyezés nem volt rendszeres gyakorlat, hanem inkább éppen csak az itt említett egyedi esetekben fordult elő; ez viszont nem erősíti meg az engedélyezési gyakorlat létét, ezért is lenne célszerű az egyházi levéltári anyagot átvizsgálni.

9 Az MM Levéltári Osztály 137475/1964. ikt. sz. levele. MNL OL Y 7. 1964-20-2681. 2840/1964.

10 MNL OL, XIX-I-4-ab Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóság, 3—38— 137475/1964. (fogalmazvány)

11 A KÉH 111/1965. ikt. sz. levele. MNL OL Y 7. 1964-20-2681. 614/1965.

583