Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal
Monok István A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal1 Tanulmányunk címe nem egyszerű szójáték. Nem is arról van szó, hogy napjainkban, amikor minden kulturális tartalmat mellőz az uralkodástechnológia, és a közgyűjtemények irányítását egyszerű államigazgatási, vagy éppen információtechnológiai kérdésként értelmezik a döntéshozók, akkor az adminisztratív alapon összevont könyvtár, levéltár és múzeum vezetését vajon egy könyvtárosra, egy muzeológusra, vagy egy levéltárosra bízzák. A gordiusi megoldás persze adott: kiválasztanak egy jó „elvtársat”, esedeg „komisszárt”, a nyugatibb „demokráciák”-ban pedig egy irányítástechnológiai szakembert, menedzsert, de lehetőleg olyan valakit, aki egyik területhez sem ért. Ez a megoldástípus mélyen összefügg azzal, hogy nem közös Európát építünk a 21. század elején, hanem a közös Európa adminisztratív vízfeje biztosítja — nagyon demokratikusan és nagyon toleránsán, hiszen ez így illik - a Közös Piac kiterjesztését, és a gazdasági dominanciát immáron egy nagyobb terület felett. Nem kizárt, hogy egy összevont intézmény jól működik, főleg akkor, ha alapos gyűjteménytörténeti kutatások után határozzák meg annak stratégiai céljait, elemzik, hogy melyik történelemi korszakban, melyik földrajzi területen, milyen vallási és kulturális környezetben keletkeztek, hogyan alakult a viszonyuk, és miként kapcsolódott létük az adott kor társadalmához. Ha így közelítünk a kérdéshez, akkor kirajzolódnak modellek, amelyeknek mentén a — levéltári, könyvtári és a múzeumi — gyűjtés története alakult, és létrejöttek a közgyűjtemények. Első megközelítésben azt mondhatjuk, hogy hasonlóan a gazdasági és politikai hatalom gyakorlásának a modelljeihez, három európai régióról beszélhetünk. Ezek közül a közép-európai területekről néhány jelenséget említenék. Rögtön kiemelve azt, hogy ez az a terület, amely kultúrájában alapvetően befogadó jellegű, a nyugati és déli európai szellemi áramlatok hatása alatt alakult az itteni közösségek művelődéstörténete. Főként az állandó német hatás alatt, és — történelmi korszakonként változó intenzitással — az 1 A tanulmány az NKFIH OTKA KI 16154 számú kutatási program támogatásával készült. 567
