Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal
Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal itáliai hatást kell még kiemeltnek tekintenünk. A Balti Államok területén, a mai lengyel és litván, vagy éppen cseh területeken a német hatás konstans, Dalmácia, Horvátország, vagy Magyarország összetettebb hatás alatt változott. Nem lehet persze elfeledni az állandó keleti hatásokat sem (orosz, bizánci, török stb.). A továbbiakban a könyvtár és a múzeum viszonyát vizsgálom, a levéltárak története a használati írásbeliség mentén kissé másként alakult.2 A levéltárakban persze mindig is voltak, és ma is vannak kéziratgyűjtemények, ahogy a könyvtárnak és múzeumnak is van levéltára, gyakran szaklevéltára. Csak egyetlen példaként említem, hogy a legtöbb nemzeti könyvtárban ott van az intézmény levéltára is (nem egyszerűen az irattára), önálló, a nemzeti levéltár szakmai felügyelete alá tartozó gyűjteményként, de így van ez a nemzeti akadémiák esetében is. Kiindulópontul a gyűjtés fogalmainak alakulását választottam.3 A középkortól kezdődően a 18. századig sokféleképpen nevezték a gyűjtött (műtárgyak őrzési helyét: kincstár, studiolo, Kunstkammer,4 galéria és múzeum. A földrajzi felfedezések hatására a 16. században elkezdődött az ókori tudományos rendszerek átalakítása, a logikától a növényrendszertanig. A gondolkodás történetének 16. század végi szkeptikus korszaka után, egy — az Isten és az ember közti - barokk kompromisszum mentén alakultak ki az új rendszerek,5 és közben, minden részterületnek, a könyvtáraknak, vagy a gyűjtésnek is, elmélete született. A gyűjtés-elméletek által használt fogalmakat idéztem az előbb. A közép-európai régióban Sámuel Quiccheberg,6 Gabriel Kaltemarckt,7 Caspar 2 Alapvető írás, a még meg nem jelent mű: Viskolc^ Noémi: Kincstárak és gyűjtemények a korai újkorban Magyarországon. Kézirat. Szeged 2013. 3 A legáltalánosabban, elméletileg természetesen az esztétika történetének alapszövegeiben is felvetődik a kérdés (a gyűjtemény darabjai, mint ’szép’ tárgyak), de a Kant előtti gondolkodókat a legtöbb mai elmélet „előzménynek” tekinti. Vö. James J. Sheedan: Geschichte der deutschen Kunstmuseen. Von der fürstlichen Kunstkammer zur modernen Sammlung. München 2002. 4 A korban Kunstkammemak hívták a ma Kunst- und Wunderkammemek mondott teremsort, amelyben a ritkaságokat, adott esetben a rájuk vonatkozó könyvet is, tartották. A ma használt kifejezés 1908-tól terjedt el Julius von Schlosser könyve - Die Kunst- und Wunderkammern der Spätrenaissance. Leipzig 1908 - megjelenése után. A német terminus technicus több európai nyelvben változatlanul, németül volt használatban. 5 Berthold Sutter. Wissenschaft und geistige Strömungen zwischen dem Augsburger Religionsfrieden und dem Dreissigjährigen Krieg. In: Wissenschaftsgeschichte um Wilhelm Schickard. Hrsg, von Friedrich Seck. (Contubernium 26.) Tübingen 1981. 153-240. 6 Inscriptiones, vel tituli theatri amplissimi, complectentis rerum universitatis singulas materias et imagines eximias. ... München, Adam Berg, 1565 — kulcsszöveg, magyar vonatkozással (Zsámboky János könyvtárát is említi). Vö. Harriet Roth: Die Bibliothek als Speigel der Kunstkammer. In: Sammler — Bibliophile — Exzentriker. (Literatur und 568
