Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bemád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein kettő Magyarországhoz (Csenger97 és Pátyod98), valamint egy a mai Szlovákiához (Ubrezs99). Krasznabéltek A krasznabélteki katolikus templomot 1482-ben építtette a bélteki származású Drágffy Bertalan erdélyi vajda. A hitújítás időszakában, 1545-ben ez a templom református használatba került, majd 1597-ben újból a katolikusoké lett, azonban 1634-ben ismét reformátusként említik. A szatmári békét követően Béltek királyi adomány révén a Károlyi grófok birtokába jutott, akik sváb katolikusokat hívtak ide az 1722-ben a szomszédos Dobrába áttelepített reformátusok helyére, így a templomot újra katolikus szertartású szentmisékre használhatták. 1736-ig Erdőd filiája volt. A középkori templom 1862-ben tűzvész áldozatául esett, így újjá kellett építeni a kor stílusának megfelelően.100 A falu katolikus egyházközsége összesen két olyan hivatali pecsétet használt, amelyen a templom védőszentjét találjuk. A legrégebbi, 1831-ben készíttetett pecsétnyomón Szent László ülő alakban, bal profilból látható, trónján, díszes öltözetben, fején háromágú nyitott leveles korona, behajlított karjában kitárt jogar. A profilból ábrázolt királyi trón egy dombon áll (ha a heraldikai színábrázolásra tekintettel vagyunk, akkor vörös színű), alatta stilizált virágos mező (kék színű), a trónnal szemben, a pecsétkép jobb oldalán, pedig egy kéménnyel ábrázolt kőépület látható. A 32 mm átmérőjű pecsétnyomó alulról induló körirata: ,,SIGILL[UM] PAROCH[IAE] ECCL[ESIALIS] OPP[IDI] BELTEK 1831”. (13. fotó) Ezt a pecsétnyomót az újabb bélyegző elkészültéig, 1862-ig használták. Valószínű, a falu égésekor az első pecsétnyomó is elpusztult. Az 1862-ben készített, 30x34 mm, ovális alakú bélyegzőn a lovagkirály egész alakban jelenik meg hosszú palásttal, feje körül dicsfénnyel, félhosszú hajjal, bajusszal, behajlított jobb kezében zárt koronát tart, míg bal kezét a szívére helyezi. A bélyegző felülről induló körirata: „SIGILLjTJM] PAROCHIAE] ECCLfESIALIS] OPPpDI] KR[ASZNA] BÉLTEK 1862”. (14. fotó) Ezt a bélyegzőt a román nyelvű egyszerű feliratos bélyegző elkészültéig használták, egészen 1937-ig, azonban 1940-ben rövid időszakra újra visszatértek ennek használatához. Lázári A tatárjáráskor elpusztított települést a 13. század közepén népesítette be daróci Lázár, ezért a falu neve is Lázár volt. A reformáció időszakában, a pápai 97 Uo. 127. 98 Uo. 127. 99 Uo. 333. 100 Uo. 173.; Sematizmus 2006. 173-174. 517
