Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein tized)egyzékben is feljegyzett katolikus egyházközséget felszámolták, a templom 1640 körül a szatmári jezsuiták befolyására került vissza rövid időre a katolikusok kezére. Az egyházközség a 18. század elején éledt újjá, a ma is működő plébániát 1838-ban alapították, a jelenlegi templom építése is ekkor kezdődött és 1842-ben szentelték fel.101 A plébánia összesen két olyan pecsétet használt, amelyen a védőszentet is feltüntették. A legelső pecsétnyomó a templom felszentelésének évében, 1842-ben készült. A pecsétképen a szentéletű hitvalló király egészalakban jelenik meg, szakállal, fején zárt korona, feje körül dicsfény, a szokásos hosszú palástban, lefele irányuló jobb karjával vizet fakaszt egy sziklából, míg enyhén behajlított bal kezében országalmát tart. A 26 mm átmérőjű, kör alakú pecsétnyomó felülről induló körirata: „A Lázári R[ómai] Kjatolikus] Egyházi pecsétje 1842”. (15. fotó) Ezt a pecsétnyomót több évtizedig vették igénybe, az 1890-es évektől koromba nyomva használták, míg az 1935-ben készült egyszerű feliratos román nyelvű bélyegző fel nem váltotta a helyét. Újabb bélyegzőt 1940-ben készítettek, melynek képe teljesen megegyezik az 1842-ben készült legelső pecsétnyomó képével. A 31 mm-es átmérőjű, kör alakú bélyegző alulról induló körirata: „LÁZÁRI ROM [AI] KATH[OLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE 1842”. (16. fotó) Ez a magyar nyelvű bélyegző egészen 1970-ig volt használatban, ekkortól, állami közigazgatási utasításra, román feliratúra cserélték le.102 Nagysomkút A nagysomkúti katolikusokat 1815-ig az erdélyi püspökség területén lévő dési ferences plébániáról látták el. Ekkor a földrajzi távolság miatt a közösség lelki gondozását az erdélyi püspök a nagybányai plébániára bízta. Nagysomkút- nak az erdélyi egyházmegyéből a szatmári egyházmegyébe történő bekebelezése 1892-ben történt meg. Eleinte kápolnában miséztek, amely 1895-ben leégett. A jelenlegi templomot a Teleki grófi családtól adományba kapott telken építették és 1896-ban szentelték fel Szent László tiszteletére. A helyi lelkészséget 1900-ban, a plébániát 1902-ben alapították.103 A nagysomkúti egyház- község jelenleg a Nagybányai Krisztus Király plébánia filiája.104 A Szatmári Püspöki Levéltárban őrzött, 1890-től kezdődő nagysomkúti anyakönyvi másodpéldányokon fennmaradt bélyegzőlenyomatok egyikén sem jelenik meg a templom védőszentje. A plébánia legelső bélyegzője egy egyszerű, kör alakú, magyar nyelvű feliratos bélyegző. A 32 mm-es átmérőjű bélyegző felirata: „Nagy-Somkuti róm. kath. egyház pecsétje”. Ez a bélyegző 1935-ig 101 Schematismus 1904. 129.; Sematizmus 2006. 137-138. 102 Köszönettel tartozunk Várady Lajos levéltáros kollégának a kutatásban nyújtott segítségért és a fényképek elkészítéséért. 103 Schematismus 1931. 53.; Sematizmus 2006. 241—242. 104 Sematizmus 2006. 231. 518
