Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein tek.63 A kisméretű kolostor és az egyszerű megjelenésű templom felépítését a Bors család adományai tették lehetővé, a család tagjait a templom kriptájában temették el.64 A környékre jellemző paphiány miatt a barátok az aranyosszéki falvak hitéletét igyekeztek fenntartani és segítettek a katolikus felekezeti iskola terén is. 1951-ben a ferenceseket kényszermunkára hurcolták. A börtönből kiszabadult Izidor atya haláláig, 1994-ig gondozta a templomot, utána a plébánia látta el és ez az állapot áll fenn jelenleg is.65 Mivel a tordai ferences kolostor nem működött plébániahivatalként, így nem vezettek itt külön anyakönyveket sem, ezért írásos kapcsolattartásának nyomait az erdélyi ferences tartományfőnökség nagymértékben megsemmisült levéltári anyagában kereshetjük. Feltételezett hivatali pecsétjének elemzésétől — bizonyító erejű forrásanyag hiányában és a rendtartomány egyházmegyétől független igazgatása végett — eltekintettünk. Verespatak Verespatak aranytelepeit már az ókori rómaiak is kiaknázták. Középkori katolikus lakói a hitújítás idejében az unitárius felekezethez zárkóztak fel. A 18. században Habsburg császári szervezéssel újraindult az aranybányászat. A település katolikus bányásztelepeseit 1757-ben Abrudbánya leányegyházaként tartották számon. 1763-ban Mária Terézia elrendelte, hogy káplánt helyezzenek ki. Önálló plébániává 1767-ben szervezték a bulgariták kezdeményezésére, és 1783-ban kezdték el a templom építését Szent László tiszteletére. A Horea- féle lázadáskor a templom megrongálódott, így 1847-től új templomot építettek, de az 1848-as események miatt csak 1867-re fejezhették be. A plébánialakot a kincstár építtette 1771-ben. Iskoláját Winkler Pál plébános idejében (1768—1798) alapították.66 1998-ig az egyházközséget helyben lakó plébános adminisztrálta. Azóta napjainkig a gyulafehérvári tanintézmények paptanárai kapnak megbízást a plébánia lelki ellátására. 2003-ban a Gold-Corporation Rt. által elindított aranykitermelési program keretében több családot kitelepítettek, házaikat nagy összegekért felvásárolták. A verespataki aranyláz a település majdnem teljes elnéptelenedéséhez vezetett. Verespatak, összehasonlítva az egyházmegye többi egyházközségének pecsétgyakorlatával, viszonylag korán rendelkezett külön plébániahivatali pe63 Schematismus 1882. 173.; György /..'Az erdélyi ferencrendiek i. m. 131. 64 http://www.karpatinfo.net/latnivalok/ferences-kolostor-torda (A letöltés ideje: 2017. november 16.) 65 Semadzmus. 2010. 257. 66 Schematismus. 1882. 31-32.; Kovács Gyárfás: A bányavidéki róm. kath. esperesi kerület plébániáinak története. Szamosújvár 1897. 194—219.; György /.; Az erdélyi ferencrendiek i. m. 438.; Semadzmus 2010. 65—66. 511
