Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken — Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein csétnyomóval. A legelső lenyomatot 1826-ból ismerjük, amely az erdélyi püspöki hivatalhoz felterjesztett anyakönyvi másodpéldányokon maradt fenn. A plébánia első pecsétnyomóján a vésnök a település három szimbolikus képét tüntette fel: egy templomot, az egyházközség védőszentjét és egy tárnát. A 35 mm átmérőjű, kör alakú viaszpecséten a védőszent a pecsétkép balján jelenik meg háromnegyed alakban, lovagi öltözékben, fején négyágú koronával, szakállal, baljában kirántott bárddal, jobbjával a mellét érintve, lábai felhőkbe burkolva. A pecsétábra jobbján egy egytornyú templom látható, melyet a pecsétkép tetejéről széles fénysugár érint, a pecsétkép alján pedig egy hegy, benne bányavágattal. A pecsét körirata felülről indul, egy görög kereszt jelzi kezdetét: ,,S[IGILLUM] ECCL[ESI]AE PAROCHIALIS VERESPATAKI - ENSIS”. (5. fotó) Ezt a pecsétnyomót 1857-ig használták, majd ezt követően évtizedeken keresztül a verespataki plébánia által kiállított hivatalos okiratokat csak a plébános aláírásával hitelesítették. Egy következő bélyegzőlenyomattal az 1890-es években találkozunk, amelyen szintén megjelenik a patrocinium alakja. A 34 mm átmérőjű, szintén kör alakú, csipkézett szegélyű bélyegzőn a szentéletű király egészalakban jelenik meg, fején valószínűsíthetően a Szent Koronával, szakállal, palástban, jobbjában felemelt bárddal, behajlított bal karjában jogarral. Az alulról induló bélyegző-körirat a következő szöveget tartalmazza: „A VERESPATAKI ROM[AI] KATH[OLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE”. Ez a hivatali bélyegző néhány évtizedig, 1911-ig volt használatban. A következő évben újat készíttettek, így 1912-től már egy formailag és tartalmilag hasonló, de új kivitelezésű bélyegzővel hitelesítik az okmányokat. A szintén 34 mm-es átmérőjű bélyegző a védőszent egész alakban jelenik meg hosszú palástban, fején a magyar koronával, szakállal, behajlított bal kezében az országalmával. Az alulról kezdődő körirat csillaggal indít: „A VERESPATAKI RÓM[AI] KATH[OLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE”. (6. fotó) Ez a bélyegző szokásos módon 1933-ig volt használatban, 1934-től felsőbb utasításra új bélyegzővel látják el az ügyiratokat. Az újonnan készített, 37 mm átmérőjű, kör alakú bélyegző már egy egyszerű fehratos példány, melynek körirata és felirata: „Parochia Romjano] Cathfolica] Ad Sjanctum] Ladislaum j- 1767 f RO$IA MONTANÁ VERESPATAK”. A verespataki egyházközség és a szomszédos plébániák (Abrudbánya, Aranyosbánya), valamint a püspöki iroda 19—20. századi iratainak alapos áttekintése során sem találtunk más verespataki pecsét- vagy bélyegzőlenyomatot az anyakönyvi másodpéldányokon lévőkön kívül. A Nagyváradi Egyházmegye Szent László-templomai és pecsétjei A Nagyváradi Püspökség területén a honfoglalás millenniumi évében összesen négy Szent László-templom létezett: Almásfegyverneken, Mezőbiká512
