Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években A szakmai tanárképzés megújulása napjainkban A hazánkban jelenleg folyó szakmai tanárképzésnek, mint általában a felsőoktatásnak törvényi alapját a 2011. évi CCIV. te. képezi.3 A törvény megkülönbözteti az általános iskolai tanárképzést (osztatlan, 8+2 félév) és a középiskolai tanárképzést (osztatlan, 10+2 félév), mellyel kapcsolatban megjegyzi, hogy a kormány által meghatározott esetben osztott képzésként szervezhető.4 A tanárképzés — szakmai tanárképzés alapvető kereteit a 2012-ben és 2013-ban kiadott rendeletek szabták meg.5 A tanárképzés rendszerét szabályozó 283/2012. (X. 4.) kormányrendelet többek között meghatározta a tanár szakok fajtáit (közismered, szakmai és speciális szakmai) és rögzítette, hogy osztott képzés a szakmai tanárképzésben szervezhető. A kormányrendelet tehát a szakmai tanárképzés két módját határozta meg, az érettségire épülő, osztadan, 10 félévig tartó képzési formát, és a mérnöki, agrármérnöki, közgazdasági diplomát követő legalább 4, legfeljebb 5 féléves osztott képzést. A 8/2013 (I. 30.) EMMI rendelet (KKK) aztán meghatározta azokat a szakmai és pedagógiai-pszichológiai tartalmakat, melyekkel a képzési időt ki kell tölteni. A részletekben nem kívánva elveszni, csak annyit jegyeznék meg, hogy mindkét képzési formában (az osztadanban természetes módon, de az osztott- ban is), a 100 kreditnyi tanári felkészítés mellett nagy súlyt kaptak a szakterületi ismeretek. Osztadan szakmai tanárképzés már 2013-ban, az osztott csak 2017 szeptemberétől indulhatott. Egy 2016 nyarán kiadott EMMI rendelet módosította az addig érvényben lévő képzési és kimeneti követelményeket, különösen nagy változást hozva az osztott szakmai tanárképzés szabályozásában.6 A rendelet előképzettségtől függően differenciált utakat nyitott az osztott képzés szervezésére. Alapvető módok, a Ba/BSc végzettséget követő 4 féléves, a Ba/BSc végzettséget követő, a tanári munkatapasztalatot beszámító 3 féléves és a Ma/MSc végzettséget követő (vagy a diszciplináris mesterszakkal párhuzamosan folytatott) 2 féléves képzések. A szakmai tanárképzés speciális eseteiként a szakoktató végzettséggel rendelkezőknek 4, az újabb szakmai tanári végzettség megszerzé3 2011. évi CCIV. te. (A nemzeti felsőoktatásról). 4 2011. évi CCIV. te. (A nemzeti felsőoktatásról) 102. §. 5 283/2012 (X.4.) Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről; 8/2013 (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről (a 4. sz. melléklet a szakmai tanár szakok KKK-it tartalmazza). 6 18/2016 (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mester- képzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/ 2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. 370
