Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években sére törekvőknek 4, és a már főiskolai szintű szakmai tanári végzettséggel rendelkezőknek 2 féléves osztott képzéseket lehet szervezni. Vizsgálódásunk szempontjából az a leglényegesebb változás, hogy az osztott szakmai tanárképzés alapvető formái esetében a megváltozott KKK vagy nagyon kevés (10 kredit, a 4 és 3 féléves képzések esetén) szakterületi ismeret megszerzését írja elő, vagy nem ír elő ilyet (2 féléves képzés). A hangsúlyt kizárólag, vagy csaknem kizárólag a tanári felkészítés elemeinek tanítására — tanulására helyezi. Összefoglalva az eddig írtakat: jelenleg hazánkban a szabályozás értelmében szakmai tanárképzésben osztatlan és osztott formában is részt lehet venni. Az osztott szakmai tanárképzés arra az alapelvre épül, hogy a tanárjelöltek a mérnöki, agrármérnöki és közgazdasági (elő)tanulmányaik során a tanári pályához szükséges szakterületi ismereteket már megszerezték, a tanárképzés során csak (vagy inkább csak) pedagógiai-pszichológiai és módszertani ismereteket kell elsajátítaniuk. Ennek a két alapvető elemnek (osztatlan — osztott képzési forma, osztott során csak pedagógia — pszichológiai tartalmak) a történeti előzményeit az 1930-as években kiépült szakmai tanárképzési rendszerben fedezhetjük fel. Tanulmányunk további részében az 1930-as évek „gazdasági szaktanárképzését” vizsgáljuk. A hazai szakmai tanárképzés történetének alapvonalai az 1930-as évekig Hazánkban a középiskolai tanárképzés mindkét fajtája, a gimnáziumi és a reáltanodái (szakmai) 1850 után a pesti egyetem bölcsészkarán indult meg, de már a kezdetektől a reáltanodái tanárok képzése részben a későbbi József Műegyetem elődintézményeiben folyt. 1863-ban hozták létre a reáltanodái tanárvizsgáló bizottságot, melynek első elnöke Stoczek József, a Politechnikum igazgatója lett. A képesítő vizsgára jelentkezőknek 3 év politechnikumi tanulmányt is igazolni kellett.7 A kiegyezést követően Eötvös József szándékainak megfelelően élesen elvált egymástól a közismereti és a szakmai tanárképzés intézményrendszere. 1870-ben a pesti egyetem, 1871-ben a műegyetem mellett egymástól függeden tanárképezdék alakultak. A két önálló tanárképző intézet csak rövid ideig állott fenn, Trefort Ágoston miniszter 1873 augusztusában egyesítette őket. Az egyesített tanárképezde szervezetileg a pesti egyetem bölcsészkarához tartozott. Bár első elnöke Stoczek József lett, az intézet azután elsősorban a gimnáziumi (közismereti) tanárok képzését szolgálta.8 7 Patyi Gábor: Száz év a középiskolai tanárképzés, szakmai tanárképzés történetéből (1848-1948). In: A szakmai tanárképzés múltja és jelene. Tanulmánykötet. Szerk. Dr. Katona György Sopron 2015. 7-31. 8 Patyi Gábor: Gimnáziumi és reáltanodái tanárképezdék a dualista kor kezdetén. In: Iskola a társadalmi térben és időben V. Szerk. Andi Helga - Molnár-Kovács Zsófia Pécs 2015. 72-82. 371
