Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
lek keletkezéstörténetének a feltárása kutatásunk későbbi feladata lesz. A jelen munka aktuális fejezete ilyen irányú vizsgálataink „előtanulmányaként” is szolgál. A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet a képzés sikeres befejezését az 1907/08-es tanévig végbizonyítvány kiadásával igazolta. Az 1908/09-es tanévtől kaptak a végzettek műkertészi oklevelet. Fennállásának első huszonöt évében összesen 181 rendes hallgató szerzett végbizonyítványt, illetve műkertészi oklevelet. A végbizonyítvány helyett a műkertészi oklevél, mint végzettséget igazoló tanulmányi okirat bevezetését a Kertészeti Tanintézet 1906/07. tanévben történt átszervezése tette szükségessé. Ennek a lényege az volt, hogy a jelentkezőktől előképzettségként ekkortól már nem négy, hanem hat középiskolai osztály elvégzését követelték meg. A döntés, amelyet új szervezeti- és működési szabályzat rögzített, kétségtelenül emelte a Tanintézet oktatási színvonalát, és ezáltal a tekintélyét is. Az első műkertészi oklevél kiadásától (1907/08-es tanév) kezdve három, formailag különböző műkertészi diplomát adott ki az intézmény. Az első típust az 1908/09—1918/19-es tanévekben használták.7 Tervezője a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet akkori rendes tanára, későbbi igazgatója, a sikeres és elismert műépítész, kertművész Rerrich Béla8 volt. A Rerrich által tervezett oklevél lecserélését az 1919. június 4-én tartott tanári kari ülésen határozták el.9 Az új oklevél megtervezésére a későbbiekben Osváth Zsolt: .Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..— Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele 7 Az első műkertészi oklevél bevezetéséről lásd Évkönyv: 20. illetve SZIE EFKL 1 /a. 1. kötet: A m. kir. Kertészeti Tanintézet Tanár Testületé 1908. szeptember 9-i rendes havi értekezletének jegyzőkönyve 3. napirendi pont, valamint SZIE EFKL 1/a. 1. kötet: 1908. december 11-i rendes havi értekezletének jegyzőkönyve 9. napirendi pont. 8 Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. - Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kerttervező. A m. kir. Kertészeti Tanintézet rendes tanára (1908-tól), igazgatója (1919— 1923). Legjelentősebb alkotása az általa tervezett és kivitelezett szegedi Dóm tér és az azt övező egyetemi és egyházi épületegyüttes, a két világháború közti időszak egyik legszebb és legismertebb magyar építészeti alkotása. 9 Lásd SZIE EFKL 1/a. 1. kötet: A m. kir. Kertészeti Tanintézet Tanár Testületé 1919. június 4-i rendes havi értekezletének jegyzőkönyve 5. napirendi pont, Évkönyv: 32. oldalán közöltek szerint Tanár Testület 1919. május 13-án tartott ülésén hozott határozatot az új oklevelek bevezetéséről. Ez utóbbi ülés fennmaradt jegyzőkönyvében azonban ilyen tárgyú határozat nem olvasható. Az egymásnak ellentmondó időpont adat okára valószínű magyarázatot adnak a 1919. június 4-i rendes havi értekezletének jegyzőkönyve 5. napirendi pontjában olvashatók: „Az elnök (azaz a Tanintézet akkori igazgatója, Horn János) bejelenti, hogy a legutóbbi értekezlet megállapodása folytán az iránt megkeresett kerületi politikai megbízott elhatározásából új oklevél készítendő...”. Az idézetben említett megállapodás azonban nem került jegyzőkönyvi rögzítésre. Az Évkönyv szerkesztők (maguk is tanár testületi tagok) feltehetően úgy emlékeztek, hogy a határozathozatal már a május 13-i ülésén megtörtént. 356
