Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye

még említendő Benkhard Ágost,10 a Tanintézet akkori rajztanára kapott megbízást.

Nem képzési változások indokolták a változtatást, hanem külső polidkai akarat — a Tanácsköztársaság kerületi komisszárja — kényszerítette rá a Tanintézetet az okiratcserére. Világossá teszik ezt az Évkönyv szerkesztői: „a változott viszonyoknak megfelelően ezentúl új oklevelek lesznek kiadandók”.11

Azt forrásadatok hiányában nem tudjuk pontosan, mikorra készült el a Benkhard mester által tervezett új kertészeti képesítő oklevél. Jelenleg egy mintapéldányáról van tudomásunk.12 Az ismert köztörténeti tények — a Magyar Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jei bukása — tudatában bizonyosan feltételezhető, hogy kevés ilyen típusú oklevél kerülhetett kiadásra.

Okályi Iván kertészképesítő oklevele ennek a mintapéldánynak az ismételten „változott viszonyoknak” megfelelő, Benkhard által újratervezett változata.13 Arra sincs adatunk, hogy Benkhard Ágost mikor kapott felkérést az újratervezésre, mint ahogy arról sincs információnk, hogy mikor adta ki a Kertészeti Tanintézet ebből az újabb típusból az első oklevelet.14

Az Okályi Iván részére kiadott oklevélen feltüntetett iktatószám (344- 1143/1923) nem ad megkérdőjelezhetetlen eligazítást arra vonatkozóan, hogy a Tanintézet által kibocsátott ilyen típusú képesítő oklevelek sorában ez az oklevél hányadik lenne. Feltételezhetően 1919 őszétől lehetett használatban. Ám mai ismereteink szerint az első ilyen típusú okleveleket 1920. június 24-én

Osváth Zsolt:)kleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..—

Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele

10 Benkhard Ágost (Budapest, 1882. február 16. — Budapest, 1961. október 19.) festőművész volt. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában és a Rajztanárképzőben Zemplényi Tivadar növendékeként kezdte, majd Nagybányán Hollósy Simonnál folytatta, végül Budapesten Szablya-Frischauf Ferencnél fejezte be. 1904-ben olaszországi tanulmányutat tett. 1905-ben szerepelt a Műcsarnokban először nyilvánosan. 1907-ben a KEVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) egyik alapító tagja, majd elnöke lett. 1904-től a Fővárosi Iparrajziskola, közben a M. Kir. Kertészeti Tanintézetnek 1910. december 1-től előbb helyettes, majd 1911. szeptember 1-től megbízott óraadó rajztanára. 1922-től a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1935—1937 között rektora. Megszervezte és 1939-ig vezette a miskolci állami művésztelepet. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, zömmel tájképekkel. 1929-ben Barcelonában, 1943-ban Budapesten aranyéremmel tüntették ki. Stílusában mindvégig hű maradt a nagybányai plein air naturalizmushoz.

11 Évkönyv: 32.

12 Ezt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szakoktatástörténeti Gyűjteménye őrzi. МММ SZOT 11/256.

13 Okályi oklevelén is olvasható a tervezőművész neve „Benkhard A.” névalakban.

14 A forrásadatok hiányának az az oka, hogy a Kertészeti Tanintézet iratanyaga a második világháború budapesti harci eseményei során gyakorlatilag teljes egészében megsemmisült.

357