Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye a Vallásalapnál olyan „alszámlát” nyitottak, melyekből segélyezhették a többi intézetet. A rendszer fennállásáig, 1848-ig Fehérvár 340.231 forintot vehetett fel innen.43 Az államtól való anyagi függés azonban egyúttal a jozefinizmus szellemének továbbélését is jelentette a szemináriumokban.44 Az úrbér és a tized eltörlése (1848) után az intézet fenntartása az egyházmegyét terhelte. Vallásalapi segélyhez csak 1855 — a Szentszék és Ausztria között megkötött konkordátum — után jutott. 1918-ban egyfelől a Vallásalap helyzetének kérdésessé válása, másfelől a növendékek számának drasztikus esése miatt Prohászka Ottokár püspök bezáratta az intézetet. Az első egyházmegyei zsinat 1924-ben döntött annak újjászervezéséről, amelynek nyomán — a szükséges épületrekonstrukció után — 1926 őszén nyílt ismét meg a tanintézet. A fenntartás terhe az egyházmegyére hárult. A cél érdekében a zsinat döntött a papság megadóztatásáról a nyugdíjjárulék 50%-ának mértékét kitevő „seminaristicum” bevezetésével.45 A fenntartás nehézségei között kell említenünk a tanintézet mindennapjait megzavaró külső eseményeket is. A napóleoni háborúk idején időlegesen a felsővárosi plébániára költözött át a tanintézet, mert a katonaság kórházi célokra igénybe vette (1810—1811). 1848—1853 közt ismét katonai kórház volt, megtartva mellette benne oktatási funkcióit is. 1918-ban menekültek költöztek az épületbe, 1944-ben kibombázottak.46 3.4. Püspökök és a szeminárium A szeminárium szerepét, fontosságát az egyházmegye életében az is mutatja, hogy az egyes püspökök mennyit foglalkoztak vele. Szutsits Pál Mátyás (1827-1830) már kinevezése utáni, első rövid székesfehérvári tartózkodása alkalmával ellátogatott az intézetbe. 1828-ra új napirendet rendelt el a papnövendékek számára, mely a családiasság légkörét volt hivatva elősegíteni.47 Farkas Imre (1851—1866) — aki fiatalon elöljáró is volt itt — új fegyelmi szabályzatot adott ki 1861-ben, s elmélyültebb teológiai tanulmányokra ösztönző alapítványt tett.48 A több szemináriumban is tanító Steiner Fülöp (1890— 1900) megkülönböztetett figyelmet szentelt az intézetnek. Talán a legjobb 43 Mihályfi A.: A papnevelés i. m. 373. 44 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae I.) München 1973. 386. 45 Mózessy G.: Prohászka i .m. 325—327.; Decreta Synodalia. Az 1924. június 24-től 26- ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Székesfehérvár 1924. 52. 219.§. 46 Pásthy A.: Papnevelés i. m. 149-150. 47 Sulyok János [Ignác]: Szutsits Pál Mátyás. In: Névtár 1977. i. m. 89. 48 Forintos A.: Székeskáptalan i. m. 60—61.; Ójfalussy Gusztáv [Ottó]: Farkas Imre. In: Névtár 1977. i. m. 102. 346
