Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye mondta egy atya: „jeles érettségi alatt nem foglalkoztunk senkivel”.15 Hasonló szemléletű volt néhány püspöki szeminárium is. Fehérvárra özönlöttek a Fertő vidékéről azok a fiatalok, akik a győri tanintézettel nem mertek próbálkozni.16 Itt pappá lehettek, ráadásul megbecsült tagjaivá is váltak az egyházmegyének. Világosan jelzi ezt a tényt az a körülmény, hogy a fehérvári kanonokok 10%-a Sopron környéki települések szülötte volt. Lazábban kezelték az egészségügyi szempontokat is Fehérváron. A gyenge testalkatú, betegesnek tűnő növendék nagyobb valószínűséggel válhatott rokkanttá és hárulhatott eltartásának terhe egyházmegyéjére. Ezt a kockázatot a paphiánnyal küzdő Fehérváron inkább vállalták, mint például Vácott. így lehetett „fehéregyházmegyés” pappá a hatvani születésű Csabai János.17 Minősíthet egy intézetet diákjainak peregrinádója, de ez a szempont szintén félrevezetheti a kutatót. Egy teológus külföldi tanintézetbe vezénylése ugyanis püspöki döntés: a főpásztor dönti el, hogy látja-e értelmét, megbízik-e benne, finanszírozza-e. Klasszikus peregrinus a katolikus teológiákon eleve kevés: ha valakit méltónak talál a főpásztor a külföldi képzésre, akkor az illető zömében teológiai éveinek teljességét távolban, egy helyen tölti.18 Minősítheti az intézetet az ide érkező vendéghallgatók száma, de egyházi közegben általában a kisebb fegyelmi ügyek s a „még egy lehetőség megadása valahol máshol” szándékai állnak valójában a hallgatók tanintézetváltásai mögött. Minősíthet egy intézetet hallgatóinak későbbi karrierje is. Egy szeminárium esetében vizsgálható, hogy hány növendéke lett püspökké. Fehérvár esetében mindössze négy, akik közül három az egyházmegyében nyerte el ezt a pozíciót. Ugyanis Farkas Imre, Pauer János és Kisberk Imre egyaránt a fehérvári püspökséget vezette élete alkonyán. Egyedül Zichy Gyula az, aki máshol volt egyházkormányzó (Pécs, Kalocsa). Az egyházmegye rajtuk kívül még két püspököt adott a magyar egyháznak; de Szendi József centralista volt, Keszthelyi Ferenc pedig ciszterci rendi közösségben szocializálódott. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk azok életútját, akikből püspökök lettek, nem látjuk a tanintézet szerepét a karrierben. Farkas Imre 1848/49-ben tanúsított udvarhűsége jutalmaként lett püspök; Pauer János precizitásának köszönhette, hogy segédpüspökként a Rómában időző Jekelfalussy Vincét helyettesíthette; Kisberk Imrét a diktatúra kiépülése idején a betegeskedő Shvoy Lajos választotta ki. Benne vélte ugyanis felfedezni azt a jövendő főpásztort, 15 Elhangzott Székesfehérvárott, a Kis esd disputa beszélgetéssorozat keretében 2011. február 22-én a Szent István Művelődési Házban Ujfalussy Gusztáv Ottó O. Cist. szerzetestől. 16 Bóna László győri nagyprépost, általános helynök vélekedése 2006-ban a IX. Győri Levéltári Napon. 17 Kovács János István: A hatvani prépostság története. Hatvan 2008. 196. 18 Mózessy G.: Prohászka i. m. 317-318. 340
