Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye aki hozzá hasonlóan elvhűen utasítja el a kommunista hatalom mesterkedéseit. Zichy Gyulát grófi származása, és az őt római éveiben személyesen is megismerő X. Pius pápa kegye emelte püspökségre. Ahhoz, hogy a szeminárium teljesítményét mérlegre tegyük, más, „egyhá- ziasabb” szempontokat kell találnunk. Egy szeminárium rendeltetése kettős. Teológiai főiskola — ekképp tehát kétségkívül felsőoktatási intézmény —, de nem pusztán a tudományos képzés a célja. Az intézetek régi magyar neve pontosan mutatja ezt: „papnöveldékéről beszélünk. A nevelés tehát döntő jelentőségű a falak között. Majdhogynem fontosabb is a képzésnél: hiszen a személyiség érettségétől függ, hogy az elöljárók szentelésre bocsátanak-e valakit, és nem az értelmi képességektől, illetve a tudástól. Szerényebb adottságokkal is lehetett valaki közmegelégedésre jó lelki- pásztor egy faluban; de kellemetlen volt, ha szentelése után hozott szégyent a reverendára egy csillogó elme. A jellemformálás, a hivatás alakítása kulcsfontosságú volt a szemináriumok életében, aminek fontosságát megvilágítja, hogy milyen szempontokról szólnak — és milyen szókimondóak — a hallgatók 20. századi féléves szöveges jellemzései. Ezek hatására dönthettek az elöljárók és a püspökök a szentelésre bocsátásról magáról; illetve azt követően a diszpozícióról, amellyel — mint közvetett eszközzel — a pályakezdő pap egyénisége tovább volt alakítható. A fehérvári szemináriumban a 20. században kétségkívül korszakos egyéniségek dolgoztak lelkivezetőként, spirituálisként. Báró Gudenus Ervin (1897—1910),19 vagy a szó szoros értelmében nincstelenül, magától minden vagyont és kitüntetést elutasítva, szentség hírében elhunyt Ohmüllner Márton spirituális (1939—1951)20 olyan személyiségek voltak, akikre papi generációk tekintettek példaképül. Mérhető, hogy más, stabil teológiai intézetet nem fenntartó egyházi szervezetek mennyire keresték az együttműködés lehetőségét a szemináriummal. A székesfehérvári tanintézetnek e tekintetben nincs szégyellnivalója. A püspökség székvárosában 19. században működő két férfi szerzetesrend számított az intézetre. A ferencesek összesen 53 fiatalt irányítottak falai közé; 1815—1865 között pedig 44 ciszterci növendék tette le vizsgáit a szeminárium tantestülete előtt, noha tanulmányaikat magánúton végezték. Ezen szempontok és nehézségek mérlegelése után egy olyan vetületet vizsgáljunk még meg bővebben, amely az intézetet csak indirekt módon értékeli. Azt tudniillik, hogy mennyire volt szüksége rá a közösségnek, az egyházmegyének, amikor még az intézet nem is létezett. Ezt leginkább az a küzdelem 19 Mózessy G.: Prohászka i. m. 321. Gudenus 1917-ig tanított az intézetben. 20 Galamb Imre: A magyar föld szent virágai. Korunk szentjei. 1977. SzfvPK, Ms.310. 73-93.; Mózessy Gergely: Ohmüllner Márton. In: Jubileumi emlékkönyv 1714-2014. 300 éves az újraalapított Torbágyi Római Katolikus Egyházközség. Szerk. Müllner János. H.n. [Győr] 2014. 84-95. 341
