Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban területén próbálta ki géppisztolyát,20 valamint részt vett az ÁVH-sok felkutatásában is. Mindkét eseményhez tanúkat is megnevezett, akik a bizottság előtt később igazolták is állításait. Bár az egész eljárásban egyáltalán nem volt jellemző, hogy a hallgatók egymásra valljanak, Laczkó akkor már MSZMP-tag- ként a barikád túlsó oldalán, a fegyelmi bizottságban működött. Azokon a kihallgatásokon, ahol a neve szóba került, nem volt jelen, a jegyzőkönyveket utólag olvasta el és írta alá. Arról nem találtunk iratot, hogy őt is eljárás alá vonták volna. Az FVB elnöke, júl. 12-i különvéleményében 1 év eltiltásra tett javaslatot, de az FVB Poppét kizárásra javasolta. Ezt az igazgató az ország összes egyeteméről és főiskolájáról való kizárásra súlyosbította, amit Hegyi Gyula jóvá is hagyott. Államvizsgáját felfüggesztették, amit külön engedéllyel csak 1960. november 1-jén tehetett le. Július 5-én az októberi eseményektől különválasztva tárgyalták Kata József (IV. évf.), Baranyai István (III. évf.), Zlinszky Miklós (IV. évf.) és Nagy Zsigmond (I. évf.) ügyét, az 1957. május 1-jei felvonulás bojkottjával kapcsolatban. A főiskola vezetői számára feltehetően legalábbis kínos lehetett, hogy a hallgatók távolmaradtak attól a felvonulástól, amit az MSZMP vezetése politikai presztízskérdésnek tekintett. Az innen délután visszatérő alkalmazottak és tanárok, köztük Józsáné, megrökönyödve tapasztalták, hogy a diákotthon egyik nyitott ablakán keresztül hangos, feltehetően valóban trágár énekszó hallatszott ki. Ezt a rendbontást tudták felhasználni a távolmaradás megtorlására. Bár a kihágásnak önmagában nem volt politikai töltete, a körülmények mégis lehetővé tettek ilyen értelmezést is. Az ügyben érintett Baranyait, Katát és Zlinszkyt kizárásra ítélték. Antal József külön levélben21 kérte Hegyi Gyulát az ítélet jóváhagyására. „Egyébként mindhárom hallgatóra elmondható, hogy korábbi magatartásuk is súlyosan kifogásolható és a fegyelmi eljárás alapját képező cselekedetük csupán betetőzése ennek. Véleményem szerint részükre diplomát nem lehet adni. Javaslom a fegyelmi büntetés jóváhagyását.” Ezt Hegyi Gyula 1957. szeptember 26-án meg is adta. A bizottság a fegyelmi határozatokat azzal záradékolta, hogy a kizárt hallgatók vegyenek részt a termelő munkában és 1—2 év elteltével, ha munkahelyük támogatja továbbtanulásukat, visszatérhetnek a főiskolára. Ez alapján írt 1959. július l-jén Antal József levelet Murai Istvánhoz, az MTSH elnökhelyetteséhez, engedélyét kérve a 3 hallgató visszavételére.22 Baranyai István egy 1959. július 8-án kelt MTSH engedély alapján folytathatta tanulmányait, majd 1960. július 5-én sikeres államvizsgát tett. Kata József ugyanezt az engedélyt 1959. szeptember 17-én kapta meg, és 1960. január 1320 Kelemen Imre feljegyzéséből ismerjük, hogy Laczkó a TF katonai tanszékének feltörésével jutott a fegyverekhez, amiket kipróbált, és úgy osztott szét hallgatótársai között. 21 30-Ig-l-2-4/1957. ikt. sz. alatt, TEL 1/g Rektori Hivatal, vegyes iratok 29. doboz. 22 501 -Ig/1959. ikt. sz. alatt. TEL 1/g Rektori Hivatal, vegyes iratok 29. doboz. 331
